A következményekről szólva Jakab István elmondta: nem egyszerűen fagykárról, hanem természeti katasztrófáról van szó, hiszen nemcsak az idei termés semmisült meg, hanem az alkalmazottak, az idénymunkások és azok családjának megélhetése került közvetlen veszélybe. A kár sújtja ezen kívül a feldolgozókat, a kereskedőket is, de leginkább a TÉSZ-eket - termelési és értékesítési szervezeteket - amelyeknek az Európai Unió az értékesített termés arányában nyújt támogatást. Márpedig ha termés nem várható, a támogatás is elmarad - jelentette be Jakab István.

Mint a jelenlévők megtudták, 1947 óta nem volt a térségben hasonló fagykár. Észak-Magyarországon a gyümölcsösök teljes mértékben megsemmisültek. Egy hektárra vetítve a kár intenzív ültetvények esetében 812 ezer, hagyományos kultúráknál 513 ezer, csonthéjasoknál 312 ezer, míg a bogyós és dióültetvényeknél 150 ezer Ft a veszteség. Önerőből a gazdák nem képesek úrrá lenni a helyzeten - jelentette be Jakab István, hozzátéve, hogy a nemzeti kárenyhítési alap 600 millió forintnyi összege nem elegendő a 40-45 milliárdos kár kompenzálására. Éppen ezért 20-25 milliárd Ft-ot követel a kormánytól a Magosz, gyorssegélyként pedig hektáronként 100 ezer Ft-ot.

A megyei gazdaköri elnök kiegészítésként hozzátette az elhangzottakhoz, hogy a fagykár mellett legalább akkora gond az aszálykár, amely akár 30-40 százalékos terméskiesést is okozhat a szántóföldi növénytermesztőknél, ami a gabonaárak emelkedését vonja maga után. Ezzel pedig az egyébként is súlyos helyzetben lévő állattartók járnak rosszul.

Nyírő Gizella - fidesz.hu