Kétéves tárgyalássorozat eredményeként mára körvonalazódik az úgynevezett China Brand Trade Center (CBTC) névre hallgató kereskedelmi koncepció, amely a kínai márkás termékek koncentrált megjelenését jelenti Európában. A főhadiszállás a Budapesten négy éve működő AsiaCenterben (AC) és a China Mart bevásárlóközpontban lesz, az épületek bérbeadásáról már folynak is a tárgyalások. Az AC 2003-ban nyitotta meg kapuit a főváros XV. kerületében negyvenezer négyzetméternyi bérelhető üzlethelyiséggel a távol-keleti kereskedők számára. A 200 millió eurós befektetéssel 2010-ig megvalósuló vállalkozás jelenleg 70 százalékos kihasználtsággal működik, 450 cég kínálja itt portékáját.

Az európai üzleti kultúrától eltérő, de határozott mederben zajlik a tárgyalás. Már a részletkérdéseken dolgozunk - erősítette meg lapunknak a kínai terjeszkedés hírét Soós Eszter, az AC értékesítési igazgatója. A nagykereskedelmi támaszpont a jövőben árubemutató hely lesz, ahol minta alapján történik a rendelés a gyártásra - közölte. A bevásárlóközpont nyugati szárnyának két szintje már foglalt a CBTC részére.

Kérdéses előnyök

A kínai partner számára vonzó lehet, hogy az épületek már készen vannak, így nem kell új beruházásba kezdeni Budapesten - mondta el lapunknak a magyar-kínai gazdasági kapcsolatok fejlesztéséért felelős miniszterelnöki megbízott. Huszty András nem cáfolta a HVG azon információját, hogy az első kétszáz kínai cég betelepülését ez év szeptemberében jelentik be, a magyar miniszterelnök tervezett pekingi látogatása során. - Mi megépítettük a színpadot, a műsor a vállalatokon múlik - mondta Huszty, akit kormánybiztossá Medgyessy Péter kért fel 2005-ben, és örül, hogy a kínai tervek nálunk valósulnak meg - még akkor is, ha ez nem jár beruházásokkal. - Hazánknak mindenképpen előny, ha itt valósul meg a központ, hisz a betelepülő kínai vállalkozások munkahelyeket teremtenek és az adójuk jelentős bevételt hoznak a költségvetésnek - nyilatkozta.

Hogy ez a bevétel mekkora lesz pontosan, vagy hogy lesz-e egyáltalán bevétel, az persze nagy kérdés. Emlékezetes, hogy az Állami Számvevőszék elnöke jelentése szerint 2005-ben a nagyvállalatok mintegy 200 milliárd forinttal kaptak vissza több támogatást, mint amennyit társasági adóban befizettek a büdzsébe, és tavaly is hasonlóan a javukra alakult az arány. Vagyis elképzelhető, hogy az ország nem sokat profitál a kínai terjeszkedésből, sőt. - Gazdasági eredményeink azt bizonyítják, hogy a multik beáramló tőkéje nem a hazai vállalkozásokat segíti - nyilatkozta lapunknak Károvits Tamás szakértő, aki korábban a Fővárosi Közgyűlés kereskedelmi és turisztikai bizottságának a tagja volt. - Az Európai Unió (EU) támogatja a tőke szabad áramlását, ugyanakkor belső piacának védelmére intézkedéseket hoz. Mivel nálunk nem ilyen a szemlélet, a multik kivéreztetik a magyar vállalkozókat - mondta. Nem így látja ezt Újhelyi István, az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium (ÖTM) államtitkára. Szerinte a magyar építőipar, a turizmus, a vegyipar és a kereskedelem is profitálni fog az együttműködésből. - Ha a tőke beáramlik az országba, nem kerülnek hátrányba vállalkozásaink egyik ágazatban sem. Ma már az amerikaiak sem engedhetik meg maguknak, hogy ne legyenek kínai kapcsolataik, hát még mi - summázta lapunknak a pekingi tárgyalásokon is részt vevő politikus.

Máris itt van 4000 cég

Magyarország már most Kína legnagyobb partnere a régióban, a kereskedelmi kapcsolatok az elmúlt években dinamikusan fejlődtek. A statisztikák szerint a 1998-as 450 millió dolláros kereskedelmi forgalom 2005-ben már elérte a 4 milliárd dollárt, s ez 90 százalékban a kínai áruk importjából állt. Tavaly 3,8 milliárd dollár értékű import érkezett Magyarországra, hetvenkét százalékban elektronikai árucsoportokban, míg hazánk 760 millió dollárnyit exportált az ázsiai országba, túlnyomórészt műszaki eszközöket. Jellemző, hogy magyar termék soha nem szerepelt a kiviteli toplistán, a hungarikumok kínai megjelenésére pedig még Huszty András sem lát esélyt. Kínában magyar bejegyzésű tőkével több vegyesvállalat működik, a beruházások összege 61 millió dollár. Az itt jelen lévő befektetések értéke ugyanakkor mintegy 200 millió dollár, nálunk több mint négyezer kínai cég működik. Huszty András úgy látja, a befektetéseket ösztönzi, hogy az itt előállított és összeszerelt termékek vámmentesen kerülhetnek az unió piacára, ami különös hangsúlyt kap az EU dömpingellenes vizsgálatai miatt.

A kínaiak progresszív terjeszkedését ugyanis a 2005-ben "bugyiháború" néven elhíresült, súlyos, európai érdekkonfliktus is igazolta. Korábban tíz évig volt érvényben egy textilkvóta, amellyel az EU Kereskedelmi Világszervezete (WTO) korlátozta a tagországokba áramló kínai ruhaexportot. A kvóta 2005 elején lejárt, az uniós piacokat néhány hónap alatt soha nem látott árudömping özönlötte el, mire tömegesen szűntek meg a könnyűipari munkahelyek. Brüsszel ezért 2005 júliusában tíz kínai ruházati termék esetében újabb mennyiségi korlátozást vezetett be, 2008 végéig. Huszty lapunknak élesen bírálta az EU piacvédelmi politikáját, a "győzzön az erősebb" elve alapján. - Az ázsiai munkaerő nagyon olcsó, a távol-keleti gyártók ezért kínálják verhetetlen áron portékájukat - vázolta.

Gond lehet az ellenőrzésekkel

Ez persze igaz, csakhogy a piacokra kerülő kínai áruk nagy része ellenőrizhetetlen. - Elképesztő mennyiségű áru lehet a feketepiacokon. Ennek forgalmát csak becsülni lehet, de több tíz milliárdról van szó - mondta lapunknak Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség titkára. A kínai termékek a kereskedelmi központ megépülésével elvileg ellenőrzöttebb módon juthatnak be ugyan a régióba, de kérdés, bírjuk-e majd ellenőrzésekkel.

A kínai kereskedők ugyanis meglehetősen leleményesen használják ki a kiskapukat. Finánc körökben is ismert trükk például, hogy valamely környező országban lévő vámmentes raktárban a kínai termékeket átárazzák. Az új számlákon, amivel "beutazik" hozzánk a szállítmány, már az eredeti árnál jóval alacsonyabb szerepel - ezután fizetik meg Magyarországon az áfát, vámot, egyebeket. Ez komoly károkat okoz, hiszen amikor egykamionnyi áru jön, csak az összértékét nézik, s információink szerint a magyar hatóságok ellenőrzési rendszerének alacsony hatásfoka is hozzájárul ahhoz, hogy Magyarországot szemelték európai bázishelyül a kínai cégek. Huszty András elképzelhetetlennek tartja, hogy az együttműködés hátterében ez állna.

Thurzó Katalin, Magyar Nemzet


fidesz.hu