Az MTI-hez kedden eljuttatott összefoglaló szerint a GVI Konjunktúra Mutató értéke 1998 óta a második legalacsonyabb volt az idén áprilisban, 0,102. Tavaly áprilisban a mutató 0,159 volt. Az index kissé javult az előző felmérés, tavaly október óta. Az összefoglaló szerint az enyhe emelkedést az üzleti helyzetre és a jövedelmezőségre vonatkozó javuló várakozások és a minden eddiginél alacsonyabb beruházási aktivitás némi erősödése mozgatta, miközben mind az üzleti helyzet értékelésére, mind a várható rendelésállományra vonatkozó indikátorokat további romlás jellemzi.

A megkérdezett cégek helyzetértékelésére nagyon nagy különbségek jellemzők. A cégek egy csoportja - elsősorban az exportáló, külföldi tulajdonban lévő, nagyobb cégek - továbbra is kedvezően ítéli meg helyzetét és kilátásait. A mikro-vállalkozások, a kizárólag a
belföldi piacra termelők és a magyar, valamint a vegyes tulajdonban lévő cégek többsége viszont rendkívül rossznak és romlónak látja üzleti kilátásait.

Miközben a külpiaci konjunktúra viszonylag erős és várhatóan nem nagyon fog módosulni 2007. első félévében, a magyar cégek körében rendkívül magasra - 79 százalékra - nőtt a kapacitáskihasználtság, a beruházási aktivitás ugyanakkor alig mozdult el a tavaly októberi mélypontról. Ez a helyzet az üzleti bizonytalanság további fennmaradása esetén a magyar gazdaság növekedési potenciálját csökkenti már középtávon is - áll az MKIK GVI összefoglalójában. A kapacitáskihasználtság az exportáló cégeknél szökken az égbe, miközben az idén várhatóan alig, vagy egyáltalán nem bővülő belföldi piacra termelő cégek körében sokkal alacsonyabb.

Az ágazatok között az iparra és a szállításra a romlás, a többi ágazatra a kisebb-nagyobb mértékű javulás a jellemző. Az építőipari cégek kilátásai a viszonylag enyhe tél ellenére alig javultak, amit a beruházási kereslet és ezen belül az építési beruházások keresletének gyengesége indokol. A kereskedelemben és az egyéb szolgáltatásoknál a korábbi rendkívül rossz helyzetértékelés korrekciója figyelhető meg, míg az idegenforgalmi cégek véleményének optimistábbra válását a szezonális hatások indokolják.

A felmérés szerint a gépekre irányuló beruházási aktivitás kismértékű erősödése várható a következő fél évben, elsősorban az iparban. A nem beruházó cégek aránya 24-ről 16 százalékra csökkent az októberi felmérés óta. Gyengébb beruházási aktivitás lesz jellemző a mikro-vállalkozások és a kisvállalkozások körében, míg erősebb a közepes és nagy cégeknél.

Megfordult a korábbi, a munkaerő kereslet növekedését jelző tendencia: az októberi felvételhez képest tovább nőtt a létszámot csökkenteni szándékozó és csökkent a növekedést célzó vállalkozások aránya. A cégek több mint egynegyede leépítést tervez. A munkaerő iránti kereslet mérséklődése kizárólag a nagy cégeket érinti, míg a mikro-, a kis- és a közepes cégeknél a munkaerő kereslet növekedésére lehet számítani rövid távon a cégvezetők válaszai alapján.

Az értékesítés 2005 áprilisában megindult növekedése megtorpant és az idén a tavaly árpilisi szint alá csökkent. A cégek közel 30 százaléka az értékesítési volumen csökkenéséről számolt be, míg 40 százalékuknál növekedett az értékesítés. Az export értékesítés növekedési üteme a tavaly októberi csúcspont után kissé csökkent, de még így is nagyon magas - vetekszik a 2000 végi, 2001 eleji csúcsértékkel. Az exportáló cégek 52-58 százalékánál nőtt az export értékesítés volumene. Az exportőrök 25-27 százaléka az idén áprilisban a kivitel csökkenéséről számolt be, míg tavaly októberben csak 9-17 százalék volt az arányuk. A külföldi tulajdonban lévő cégek 58 százalékánál volt exportnövekedés - szemben a fél évvel ezelőtt 70 százalékkal - , míg a tisztán magyar tulajdonban lévő cégek 36 százalékára volt ez jellemző.

MTI - fidesz.hu