Alekszandr Litvinyenko, az orosz állambiztonsági szolgálat (FSZB) egykori alezredese, aki - miután szembekerült a szolgálattal és a Kremllel - hét éve Nagy-Britanniába szökött, tavaly november 23-án, háromheti haláltusa után halt meg a londoni University College egyetem klinikáján. Halálát a szervezetébe került hatalmas adag polónium-210-es radioaktív izotóp okozta. Korabeli londoni sajtóértesülések szerint a volt ügynök a halálos dózis tízszeresét kapta a mikroszkopikus mennyiségben is rendkívül mérgező sugárzó anyagból.

A Scotland Yard már január végén lezárta a Litvinyenko-gyilkosság vizsgálatát, és átadta a dossziét az ügyészségnek, amelynek vezetője, Sir Ken Macdonald most döntött a vádemelés és a kiadatási folyamat elindítása mellett.

A rendőrség annak idején közölte, hogy nem hozza nyilvánosságra az ügyészségnek átadott vizsgálati dosszié tartalmát. Sir Ken rövid keddi londoni nyilatkozata szerint azonban a Scotland Yard által benyújtott bizonyítékok elégségesek ahhoz, hogy vádat lehessen emelni Lugovoj ellen Litvinyenko szándékos mérgezéssel történt meggyilkolása címén. Az ügyészségi vezető közölte azt is: utasította az ügyészi szolgálat jogászait arra, hogy tegyenek "azonnali lépéseket" Lugovoj "mielőbbi" kiadatása érdekében. Sir Ken Macdonald "rendkívül súlyosnak" nevezte a volt KGB-ügynök terhére rótt bűncselekményt.

A brit külügyminisztérium keddi nyilatkozata szerint Margaret Beckett külügyminiszter aznap közölte Oroszország londoni nagykövetével, hogy London "teljes körű együttműködést" vár el Moszkvától. Londoni kommentárok szerint ugyanakkor gyakorlatilag nincs esély arra, hogy Moszkva kiadja Lugovojt Nagy-Britanniának, és az ügy ezért nagy valószínűséggel elhúzódó diplomáciai feszültséget okoz a két ország között.

London és Moszkva viszonya egyébként is meglehetősen hűvös azóta, hogy a brit igazságszolgáltatás megtagadta a hazájában nagy értékre elkövetett csalás címén körözött orosz pénzember, a jelenlegi orosz vezetést rendre élesen bíráló Borisz Berezovszkij kiadatását. Ez az ügy különösen elmérgesedett azután, hogy Berezovszkij, aki politikai menedékjog oltalma alatt él évek óta Londonban, a The Guardian című vezető baloldali brit napilapnak adott múlt havi interjúban azt mondta: Vlagyimir Putyin orosz elnök rendszerét csak erővel lehet megdönteni. Hozzátette: személyesen pénzel olyan embereket, akik az államfő közelében vannak, és akik "palotapuccsra" szövetkeznek. Hivatalos orosz részről ezt az orosz alkotmányos rend erőszakos megdöntésére irányuló szervezkedésnek minősítették, és felszólították Londont a milliárdos "szökevénynek" nyújtott menedékjog újragondolására.

Berezovszkij ügye a Litvinyenko-üggyel is szorosan összefügg, ugyanis a mágnás azt állítja: még Moszkvában Litvinyenko figyelmeztette őt arra, hogy a Kreml "meg akarja öletni". Ezután távoztak mindketten Londonba, ahol Berezovszkij - saját állítása szerint - házat vásárolt és bőséges havi apanázst juttatott Litvinyenkónak.

Lugovoj ellen - aki folyamatosan cáfolja részességét a gyilkosságban - szinte a volt FSZB-ügynök megbetegedésének pillanatában felmerült a gyanú, mivel őt látták utoljára Litvinyenkóval, amint a londoni Millennium szállodában teáztak.

A hotel több helyiségében, sőt hét alkalmazott szervezetében is később jelentős mennyiségben kimutatták a polónium 210-es jelenlétét, csakúgy, mint szinte minden olyan helyszínen, ahol
Lugovoj londoni látogatása idején megfordult. Még a British Airways légitársaság azon repülőgépén is megtalálták nyomokban a rendkívül mérgező izotópot, amelyen az üzletemberré lett egykori titkosügynök Moszkvából Londonba utazott.

Az orosz államügyészség nem hajlandó kiadni Andrej Lugovoj orosz üzletembert, akit Nagy-Britannia az Alekszandr Litvinyenko egykori orosz állambiztonsági tiszt elleni gyilkosság első számú gyanúsítottjának tart - közölte kedden egy orosz ügyészségi illetékes.

MTI - fidesz.hu