Örülhetnek a természetvédők: ha minden jól megy, hamarosan a Táti-szigetek is természetvédelmi oltalom alá kerülnek. Hazánk legnagyobb lakatlan szárazulatainak védelmét csaknem tizenöt éve szorgalmazzák a civil szervezetek, és most úgy tűnik, a tárca is lépni szándékozik ez ügyben.

A minisztérium tervei szerint ugyanakkor újabb nemzeti parkot nem alakítanak ki belátható időn belül, és ilyen szándék a második nemzeti természetvédelmi alapterv dokumentumaiban sem szerepel.
Magyarországon 1939-ben, az Országos Természetvédelmi Tanács megalakulásával kezdődött a szervezett környezetvédelem. Hazánk első védett területének a debreceni Nagyerdőt jelölték ki, és a második világháború befejezéséig 219 területet helyeztek oltalom alá.

A hetvenes évek derekán elkészült az 1976 és 1990 közötti tizenöt évre szóló távlati természetvédelmi program, és ennek eredményeképpen az időszak végére az oltalom alatt álló területek kiterjedése a hetvenes évek fordulóján meglévő tizenkétezer hektárnyinak mintegy ötvenszeresére emelkedett. Ez az ország területének hét százalékát tette ki.
A védett területek nagysága 2000-re elérte az ország területének mintegy tíz százalékát, és jelentősen nőtt az oltalmazott fajok száma is. A rendszerváltás után megszületett a nemzeti környezetvédelmi koncepció részeként a nemzeti természetvédelmi koncepció, valamint a természetvédelmi alapterv is.

Tanulságos áttekinteni, melyik nemzeti parkban hány ember dolgozik. A példatár nem teljes, az arányokat azonban jól érzékelteti. A környezetvédelmi minisztérium tájékoztatása szerint az aggtelekiben 69, a Balaton-felvidékiben 64, a bükkiben 78, az őrségiben 32, a kiskunságiban 64, míg a Duna-Dráva Nemzeti Parkban 58 alkalmazott van. Nem jobb a helyzet a Duna-Ipoly Nemzeti Parkban sem, ahol mindössze 59 ember jut hatvankétezer hektárra. Ezek a számok magukban foglalnak az igazgatótól a természetőrig mindenkit. Utóbbiak általános vélemény szerint nagyon kevesen vannak: például a mintegy huszonnégyezer hektáros Fertő-Hanság Nemzeti Parkot hat felügyelő járja.

Érdemes utánanézni annak is, mennyi pénzt szán a tárca az egyes parkokra. Az aggteleki 512, a balatoni 473, a bükki 594, a Duna-Dráva 487, a Duna-Ipoly 540, a Fertő-Hanság 343, a hortobágyi 652, a kiskunsági 566, a Körös-Maros 504, míg az őrségi 231 millió forintból gazdálkodhat az idén. Szakemberek szerint ezek a források nem fedik a szükséges kiadásokat. Új területek megvételére a legtöbb helyen már nem futja.

A tárca a jelenleg meglévő természetvédelmi területek fokozottabb megismertetésére koncentrál, és a forrásokat is erre a célra igyekszik összpontosítani. A program részeként például június 18. és 24. között az ország tíz nemzeti parkjában és több tájvédelmi körzetében várják a zöldutazókat ingyenes, illetve kedvezményes ökoturisztikai programokkal és idegenvezetős túrákkal.

Baranyai-Lázin, Magyar Hírlap


fidesz.hu