A két szervezet eltérően reagált a történtekre. A NATO egyik szakértője azt nyilatkozta a BBC Tv világszolgálatában, hogy új helyzet állt elő. Meg kell vizsgálni, hogy az észak-atlanti szerződés V. cikkelye, amely szerint egy NATO-tagállam elleni támadás valamennyi tagállam elleni támadásnak minősül, az ilyen esetekre is alkalmazandó-e. Emellett a szervezet kibernetikai szakértőket küldött Észtországba.
Az EU vezetése viszont Oroszországba utazott. A dél-oroszországi Szamara mellett megrendezett találkozón Angela Merkel kancellár és Jose Manuel Barroso vett részt. A találkozó konstruktív légkörét már jó előre megalapozta a német kancellár, aki az egymilliós Észtország és a 150 milliós Oroszország heves vitájában mindkét felet önmérsékletre szólította fel. Putyin nagyra értékelte ezt a jó szándékot. Szerinte a találkozó bebizonyította, hogy a felek a konstruktív párbeszédben érdekeltek, és képesek megtalálni a kölcsönösen elfogadható megoldásokat a problémákra. Úgy véli, szinte minden kérdésben megállapodtak, "kivéve azokat a területeket, ahol az egyes országok gazdasági egoizmusa ezt megakadályozta, bár ez nem mindenben felel meg az uniós érdekeknek". A lengyel húsvitában például még nem jutottak egyezségre, és ezt annak tulajdonítja, hogy "lengyel kollégáink és barátaink már egy éve nem állnak velünk szóba. De szerencsére itt a német kancellár, aki képviseli az érdekeiket."

Merkel a tüntetési jog oroszországi korlátozásáról szólva kijelentette, nem lehet egyetérteni azzal, hogy a demonstrálók autókat rongálnak meg, kirakatokat zúznak be, de azzal sem, amikor a hatóságok már a tüntetésre menőket igyekeznek korlátozni állampolgári jogukban. Ezzel egyértelműen arra utalt, hogy a Szamarába igyekvő ellenzéki vezetőket, köztük Kaszparovot, Limonovot és Ponomarjovot Moszkvában nem engedték felszállni a szamarai repülőgépre, s egészen addig fogva tartották őket, amíg a járat el nem indult.

Az orosz elnök természetesnek nevezte a tiltakozás különféle formáit, ám ezeknek a demonstrációknak mindig a helyi törvények szerint kell lezajlaniuk, s "nem szabad más állampolgárok nyugalmát zavarniuk". Ezzel szemben a tallinni demonstrációra hívta fel a figyelmet, ahol sokkal súlyosabb következmények voltak: meghalt egy ember.

Putyin különösen súlyosnak nevezte az esetet azért is, mert a rendőrség nem nyújtott segítséget a sérültnek, aki a szemük láttára halt meg. A nyilatkozat további kommunikációs pozíciószerzési kísérlet, annak elfogadtatása, hogy Oroszország közvetlenül beleszólhat szomszédai, például egy uniós tagállam belügyeibe. Oroszország a Baltikumban "teszteli" az EU és a NATO belső kohézióját. A litvániai olajfinomítóba nem szállít nyersolajat, Észtországot nyomás alatt tartja, Lettországban egyre több orosz nyelvű tévéállomás kezdi meg az adását. A "finnugor" államok következő találkozóján pedig csak három ország, Oroszország, Finnország és Magyarország részvételével számol.
Talán nem kellene ebbe belemennünk.

Bába Iván, Magyar Hírlap


fidesz.hu