Politikai okok állnak a megvádolása mögött - állítja Lugovoj, aki elhárított minden felelősséget magáról a gyilkosság ügyében.

Alekszandr Litvinyenko, az orosz állambiztonsági szolgálat (FSZB) egykori alezredese, aki - miután szembekerült a szolgálattal és a Kremllel - hét éve Nagy-Britanniába szökött, tavaly november 23-án, háromheti haláltusa után halt meg a londoni University College egyetem klinikáján. Halálát a szervezetébe került hatalmas adag polónium-210-es radioaktív izotóp okozta. A Scotland Yard már január végén lezárta a Litvinyenko-gyilkosság vizsgálatát, és átadta a dossziét az ügyészségnek, amelynek vezetője, Sir Ken Macdonald most döntött a vádemelés és a kiadatási folyamat elindítása mellett.

A rendőrség annak idején közölte, hogy nem hozza nyilvánosságra az ügyészségnek átadott vizsgálati dosszié­ tartalmát. Sir Ken rövid keddi londoni nyilatkozata szerint azonban a Scotland Yard által benyújtott bizonyítékok elégségesek ahhoz, hogy vádat lehessen emelni Lugovoj ellen Litvinyenko szándékos mérgezéssel történt meggyilkolása címén.

A brit külügyminisztérium keddi nyilatkozata szerint Margaret Beckett külügyminiszter aznap közölte Oroszország londoni nagykövetével, hogy London "teljes körű együttműködést" vár el Moszkvától.

Lugovoj ellen - aki folyamatosan cáfolja részességét a gyilkosságban - szinte a volt FSZB-ügynök megbetegedésének pillanatában felmerült a gyanú, mivel őt látták utoljára Litvinyenkóval, amint a londoni Millennium szállodában teáztak.

A hotel több helyiségében, sőt hét alkalmazott szervezetében is jelentős mennyiségben kimutatták a polónium­ 210-es jelenlétét később.

Fagyos viszonyra készülhet London

Komoly diplomáciai feszültség várható Moszkva és London között a kiadatási kérelem megtagadása kapcsán - olvasható a BBC elemzésében. A brit közszolgálati médium értesülése szerint a szigetország kormánya eltökélt: akármilyen nehézségeket okoz is, a büntetőeljárásnak mindenképp elsőbbséget kell kapnia. London arra számít, hogy ha Moszkva akadályozni próbálja a nyomozást, akkor a nemzetközi közvélemény előtt hamar defenzívába szorul. Oroszország mindenesetre hivatkozhat az Európa Tanács kiadatásról szóló, 1957-ben hatályba lépett szabályozásának hatodik fejezetére, amely egyértelműen kimondja: az aláíró államok megtagadhatják polgáraik kiadatását.

Népszava összeállítás