Az Európai Bizottság tavaly ősszel tett javaslatot a rendszer azonnali hatályú megszüntetésére, és egybehangzó vélemények szerint ez leghátrányosabban Magyarországot érintené az uniós tagállamok közül. Az Európai Parlament konzultációs jogával élve készít jelentést a témáról Glattfelder irányításával - a szocialista társjelentéstevő Tabajdi Csaba (MSZP) volt. A magyar raportőr a bizottsági elképzelés teljes elvetésére tett javaslatot tervezetében, és ezt a plenáris vitában is megerősítette.

Glattfelder Béla képviselőtársai előtt kifejtette: a bizottsági javaslat már nem indokolt és nem jogszerű.

Mint felidézte, fél évvel ezelőtt a brüsszeli bizottság még azt állította, hogy mostanra 9 millió, év végére pedig 11 millió tonna kukoricaintervenciós készlet lesz az unióban. Ez azonban nem igazolódott, mert jelenleg csupán 3 milliós a készlet, amely ráadásul tovább csökken, és év végére akár nullára is zuhanhat.

A bizottság agrár-főigazgatóságának múlt heti előrejelzése szerint az árak egyre nőnek, az EU fogyasztása pedig gyorsabban nő, mint a termelés - tette hozzá Glattfelder. Hangoztatta: az intervenciós készletek értékesítése 2004-ben minden esetben az intervenciós ár fölött történt, azaz az EU többet kapott érte, mint amennyiért megvette. A termelő gazdák számára a rendszer 2005-ben mintegy 200 millió eurós veszteség elkerülését tette lehetővé, az uniós állattenyésztők számára pedig azt, hogy a világpiacinál olcsóbb takarmányhoz jussanak.

Mindezek alapján a javaslat okafogyott - szögezte le a magyar képviselő.

A jogszerűséggel kapcsolatban érvelve Glattfelder Béla hangoztatta: a bizottság idén meg akarja szüntetni a rendszert, de a gazdák áprilisban már elvetették a kukoricát, ráadásul már ősszel elkülönítették az erre szánt földet, és megrendelték a vetőmagokat.

Év közben az intervenciós rendszer bármilyen jellegű korlátozása visszamenőleges hatályú szabályozás, súlyosan sérti a jogbiztonságot, a gazdák jogos várakozásait. Az elveire, liberális jogállamiságára oly büszke Európai Unió ezt nem engedheti meg magának - vélte Glattfelder.

Kiemelte: a javaslat ellentétes a bizottság korábbi gyakorlatával is, mert például a rozs vagy a rizspiac átszabályozásánál elegendő időt hagytak a gazdáknak a felkészülésre.

A kukoricatermelő gazdák miért nem jogosultak egyenlő elbánásra? Nem egyenrangú polgárai az uniónak? - tette fel a kérdést a képviselő.

Leszögezte: az Európai Parlamentnek a gazdáké mellett meg kell védenie saját jogait is. Az EU-tagországok kormányait képviselő tanács ugyanis nem várta meg a parlament véleményének elfogadását.

Múlt héten a mezőgazdasági szakbizottság már döntött a intervenció fokozatos megszüntetéséről, így az EP akármilyen döntést hoz, nem befolyásolhatja a végső szót kimondó tanácsot.

A külügyi felelős Ferrero-Waldner a vitában megerősítette: az Európai Bizottság azt javasolja, hogy azonnal töröljék el az intervenciós rendszert, de kész egy többfázisú, két év alatti kivezetésre is. Elmondta: a bizottsági előrejelzések szerint a jelenlegi helyzet fenntarthatatlan, az intervenció strukturális problémákat vet fel.

Közvetlenül intervencióra termelnek a gazdák - ez normális, amikor a piaci árak megfelelő szintűek? - tette fel a kérdést.

Mint mondta, tavaly megugrott az intervenciós készlet az unióban, és ha ez a trend folytatódik, 2013-ban több mint 15 millió tonnás lesz a készlet. Hangoztatta: a bizottság nem ezt szeretné olyan időszakban, amikor az átfogó uniós agrárreform keretében más terményeknél teljesen megszüntetik a készleteket.

A vitát követően Ferrero-Waldner arról is beszélt, hogy a gazdáknak volt idejük felkészülni a bevezetésre, hiszen a tavaszi vetés előtt már több hónappal tudtak a javaslatról.

A gabona jelenlegi magas ára pedig szerinte nem a belső helyzetből, hanem a nemzetközi piac helyzetéből fakad, például abból, hogy a bioüzemanyagok térnyerése volt tapasztalható az Egyesült Államokban. A helyzet azonban változott, és a 2007-2008-as termelői év hasonló lehet azokhoz, amelyek nagy felajánlásokat hoztak - állította.

Kitért arra is, hogy a kukorica intervenciójával kapcsolatban jelzett problémák az uniós versenyképességet is veszélyeztetik. Ezt ugyanakkor Brüsszel megvizsgálja a közös agrárrendszer közelgő átfogó felülvizsgálata során - ígérte.

A strasbourgi vitában felszólaló - többnyire kelet-európai - EP-képviselők támogatták a magyar jelentéstevő észrevételeit, azzal a megjegyzéssel, hogy a kukoricaágazat reformjára hosszabb távon szükség van az unióban. Leszögezték, nem fogadható el az az eljárás, amely egyik napról a másikra szüntetné meg az intervenciós rendszert, mint ahogy az sem, hogy erről előzetes egyeztetés, vita nélkül dönt a brüsszeli bizottság. Figyelmeztettek az unión kívüli versenytársak - például Ukrajna - helyzetének várható javulására is.

Az EP-plenáris csütörtök délután szavaz a Glattfelder-jelentésről.

MTI - fidesz.hu