Parázs vita zajlik a közgazdászok körében az uniós fejlesztési pénzek felhasználásának hatásáról, mondván, félő, hogy az efféle juttatások nem tudnak megfelelően beépülni a rendszerbe, és a korábbi példák mutatják, hogy miközben magas bázisévet eredményeznek, nem igazán járulnak hozzá a fenntartható növekedési többlet létrejöttéhez. Minderről Chikán Attila egyetemi tanár beszélt a Budapesti Corvinus Egyetem Versenyképesség Kutató Központja által végzett kutatásról rendezett konferencia sajtótájékoztatóján. A központ, illetve elődje 1995 óta vizsgálja a magyar gazdaság versenyképességét, a legfrissebb kutatás (amely elérhető a www.vallgazd.hu címen) a 2004-2006 közötti időszakról szól. Chikán hangsúlyozta, hogy egyetért Vértes Andrással, a GKI Gazdaságkutató Rt. elnökével abban, hogy az elvonások, vagyis az adó és járulékok mértéke a versenyképességnek nem kulcskérdése.

Egyelőre viszont nincs magyarázat arra, miért romlott drámaian néhány év alatt Magyarország versenyképességének nemzetközi megítélése. A gazdaságra egyaránt hat a megszorításokkal járó konszolidáció és a növekedést serkentő nemzeti fejlesztési terv. A svájci MID nemrég közzétett versenyképességi világranglistáján Magyarország a 35. helyen szerepel, egy bolyban a környékbeli országokkal. Bár Litvánia és Csehország is elénk került, Szlovákia mögöttünk áll - mutatott rá Czakó Erzsébet, a Corvinus Vállalatgazdaságtan Intézetének igazgatója. Mint mondta, a versenyképesség alakulásáról utólag lehet csak biztosat mondani, bár az ok-okozati összefüggések még akkor sem mindig tudhatók.

Chikán, aki a Versenyképességi Kerekasztal tagja, a versenyképesség hét kritériuma közül a közszféra helyzetének javítását jelölte meg a legfontosabbnak. Az egészségügy, az oktatás és a nyugdíjrendszer reformjának végigvitelére egyaránt szükség lenne - mondta. Emellett Magyarországnak nincs, és a rendszerváltás óta nem is volt nemzetközi gazdasági stratégiája szomszédaival, a szubrégiókkal, sőt a gazdasági dimenzióban is fontos határon túli magyarokkal sem tud mit kezdeni. A foglalkoztatás kérdése - mint a hét fő pont egyike - Magyarországon elsősorban foglalkoztathatósági kérdés, mert nagy a rokkantnyugdíjasok és a képzetlenek aránya. Súlyos gond, hogy szerény a vállalati kutatás-fejlesztési tevékenység, holott innováció nélkül nincs versenyképesség. A menedzsment minősége, az alapképzés és a továbbképzés gyerekcipőben jár, a hazai vezetőképző piacot sarlatánok lepték el, de a kormány nem avatkozik be.

A 300 közép- és nagyvállalat 1200 vezetőjének megkérdezésével készült kétéves felmérést a következő három évben a makro- és mikroszféra kapcsolatának feldolgozása követi.

Sándor Tünde, Népszabadság


fidesz.hu