Az iráni államfő a Forradalmi Gárdisták elit egységeinek parancsnokaihoz intézett üzenetében erősítette meg korábbi álláspontját. Úgy vélekedett, hogy a nukleáris program leállításával az ország ellenségei "elérnék céljukat."

Ahmadinezsád szerint a Nyugat célja, hogy megadásra kényszerítse Iránt és ezzel csökkentse befolyását a világban. "Az iráni nemzet támogatásának tudatában nem félünk az ellenség lélektani háborújától és Isten segítségével közel kerültünk végső céljainkhoz" - jelentette ki az iráni elnök.

Kína a diplomáciai erőfeszítések folytatására szólította fel a nemzetközi közösséget csütörtökön Irán ügyében. "Úgy gondoljuk, hogy a NAÜ és az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozatait végre kell hajtani. Ezzel egy időben minden érintett félnek fokoznia kell a diplomáciai erőfeszítéseket és konstruktív megközelítést kell alkalmaznia a tárgyalások mihamarabbi felújítása végett" - jelentette ki a kínai külügyminisztérium szóvivője. Csiang Jü (Jiang Yu) "objektívnek és professzionálisnak" nevezte a NAÜ újabb jelentését, amely megállapította: Teherán továbbra sem állítja le urándúsító programját.

Az Egyesült Államok szerdán, a jelentés közzétételét követően felrótta Iránnak, hogy kihívó magatartást tanúsít és közölte: konzultálni fog partnereivel a további teendőkről.

Zalmay Khalilzad amerikai ENSZ-nagykövet úgy vélekedett, hogy itt az idő fontolóra venni a "további nyomásgyakorlást".

Elemzők szerint az Irán elleni amerikai szankciók már eddig is károkat okoztak a közép-keleti ország gazdaságának. Washington az elmúlt hónapokban több egyoldalú, a BT-határozaton túlmenő intézkedést hozott, amely a nukleáris programban érintett cégek elleni büntető intézkedéseket állította középpontjába akadályozni próbálja az iráni dollár-tranzakciókat.

Ez egyrészt áremeléseket okoz Iránban, másrészt megnehezíti a közönséges árucikkek importját is. Az amerikai cégeket már korábban eltiltották az Iránnal való kereskedelemtől, de a közelmúltban amerikai illetékesek figyelmeztették más országok üzletembereit is arra, hogy amerikai megtorlásra számíthatnak, ha az iszlám köztársasággal üzletelnek.

Ennek fényében kilenc nagy nemzetközi bank, továbbá több európai, japán és arab cég csendesen elvágta az iráni kapcsolatokat. Az érintettek között olyanok vannak, mint brit Barclays, a francia Société Générale és a Crédit Lyonnais, a svájci Crédit Suisse és a holland ABN Amro. A bankok lépése miatt az irániaknak nehéz hitellevelekhez és kölcsönökhöz jutnia, amely pedig alapvető fontosságú lenne egy olyan országban, amely egyre inkább függ az importtól.

MTI - fidesz.hu