Mindenki ott volt a Népszabadság szakmai konferenciáján, kivéve a legfontosabb embert, akitől minden függ. Hiányzott Gilyán György, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára, aki majd a hazai erőművekkel a hosszú távú megállapodásokról folytatandó tárgyalásokat vezeti. Ezek a szerződések garantálják ugyanis a hazai fogyasztás 60-65 százalékát adó közüzemi piac energiaellátását. Ez viszont az a piac, amely jövőre - bár itt ma jóval olcsóbban lehet áramhoz jutni, mint a környező országokban - megszűnik. A kilencvenes évek közepének privatizációs hullámában a külföldi befektetők biztos hasznát szavatolni hivatott, tizenöt-húsz évre kötött, hat hosszú távú megállapodás azonban torzítja a piacot, és ezért számos európai uniós feddést kapott a kormányzat. A jelenlegi árampiaci szabályozáson változtatni kell, mert áttekinthetetlen keresztfinanszírozási rendszer alakult ki.

Az új villamosenergia-törvényben a szaktárca nem szabályozza a hosszú távú megállapodások sorsát. Felsmann Balázs, a gazdasági tárca szakállamtitkára elmondta, reményei szerint a lehető legrövidebb időn belül megszületik a politikai kompromisszum arról: fenntartják-e vagy felmondják ezeket a szerződéseket. Ha ugyanis a parlament megszavazza a törvényt, a második félévben a szaktárcának még több tucat rendeletet kell megalkotnia ahhoz, hogy a jogszabály működőképes is legyen. Felsmann szerint a jövő év január elsejétől három tényező is felfelé szorítja az árakat a megmaradt egyetlen, szabad piacon. A keresztfinanszírozás eltűnése mellett árfelhajtó szerepe lehet annak is, hogy a régióban több kapacitás is kiesett és így Közép-Európában nincs kínálati piac. Emellett a hazai piacnyitás egybeesik a szén-dioxid-kvóták csökkenésével is, és a kvótákat a káros gázokat kibocsátó erőműveknek most már pénzért kell megvenniük. Az áramtermelőknek a földgáz drágulása mellett ezt is be kell építeniük áraikba. A szakállamtitkár szerint a liberalizáció Európa minden országában lenyomta az árakat, ezért Felsmann a jelenlegi áraktól plusz-mínusz tíz százalékban eltérő áramárral kalkulál.

A szakma krémjét alkotó, jelenlévő szakembergárda korántsem volt ennyire optimista. Kifogásolták, hogy miként lehetett egy brit típusú, fejlett piaci viszonyokat feltételező szabályozást kitalálni egy olyan rendszerre, amelyben a kínálat 85 százaléka monopolizált. Egy vevő van, az állami tulajdonban lévő Magyar Villamos Művek, amelynek mindenki köteles eladni az áramot, miközben sem itthon, sem a környező országokban nincs kínálat.

Szalontay Mihály, Magyar Hírlap


fidesz.hu