A csíksomlyói pünkösdi búcsú az összmagyarság legjelentősebb vallási és nemzeti ünnepségei közé tartozik. Még őrzi a magyarság ősi Nagyasszony-tiszteletének, valamint nap- és holdkultuszának emlékét. Eredete egy történelmi eseményhez fűződik: 1567-ben János Zsigmond erdélyi fejedelem a határőr katolikus székelységet fegyverrel akarta az unitárius vallásra áttéríteni. Az összegyűlt székelyek azonban megverték a fejedelem hadait, megvédték katolikus hitüket.

Ez idő óta minden pünkösd szombatján nagy búcsút tartanak, egész Erdélyből, Magyarországról és Moldvából is ide zarándokolnak. A román kommunista rendszer 1949-től negyven éven át tiltotta a szertartást a templomfalakon kívüli. Az első szabad búcsú 1990-ben negyedmillió magyart indított útnak. Azóta minden évben több százezren jönnek el. Ily módon az ünnepség a katolikus hithűség kinyilvánítása mellett ökumenikus jelleget is ölt, és egyre inkább a magyarság sajátos világtalálkozójává is válik. Mint minden esztendőben, az idén is jelen lesz a magyarországi közélet számos képviselője. A szervezők hangsúlyozzák, hogy nem vendégként, hanem ők is zarándokként érkeznek.

A legkülönbözőbb településekről indulnak útnak a búcsút megelőző napon a zarándokcsoportok, ezeket keresztaljáknak nevezik a helyiek. Érkezésüknek megvan a sajátos "rituáléja". Miután a zarándokcsoportok zászlót hajtva köszöntik a kegyhelyet, érkezésük sorrendjében felvonulnak az ünnepi szentmise számára kijelölt helyre, a két Somlyó hegye közti nyeregben. Itt kitűzött táblák igazítják el a különböző tájegységekről érkezetteket, hogy hova álljanak.

Ezúttal is megindultak a gyalogos zarándokcsoportok az ünnep helyszíne felé. A zarándokok nagy része viszont gépkocsival, autóbusszal vagy vonattal utazik a kegyhelyre. A román államvasutak több kocsit csatol a búcsú napján a Csíkszeredába tartó vagy az onnan induló szerelvényekhez. A helyi önkormányzat forgalomkorlátozást rendelt el a kegyhely környékén, péntektől csak gyalogosan közelíthető meg Csíksomlyó. Az autóbuszoknak, személygépkocsiknak parkolóhelyeket jelöltek ki a város valamennyi bejáratánál, a forgalom irányítását és a rendfenntartást közel 200 rendőr végzi. A városba, illetve a kegyhelyre 220 csendőrt vezényelnek ki a zarándokok biztonságának szavatolása érdekében.

Az eseményt szervező Ferenc-rendi szerzetesek tájékoztatása szerint a búcsú napján reggel 6 órától gyónni és áldozni lehet a kolostor négyszögletű udvarában. A két Somlyó hegye közti nyeregben négy helyen, narancssárga zászlóval jelölt parcelláknál állandó áldoztató helyet jelölnek ki. A Caritas segélyszervezet és a Vöröskereszt elsősegélynyújtó-sátrakat állít fel a helyszínen, az erdő szélén illemhelyeket helyeznek el.

A betegeket és mozgássérülteket a Mozgássérültek Hargita Megyei Szövetségének munkatársai szállítják ki a búcsúra. Már péntek délután fogadják a beérkező keresztaljákat, este hét órától szentmisét tartanak szentbeszéddel, éjszaka pedig virrasztás lesz a kegytemplomban.

Az ünnepi szentmise a Hármashalom oltárnál szombaton 12 óra harminc perckor kezdődik, az ünnepi szónok Borbély Gábor pápai prelátus, kanonok, nyugalmazott főesperes- plébános. Délután öt órakor a csángó-magyarok számára tartanak szentmisét a Szent Péter plébániatemplomban, este 7-től szentmise lesz szentbeszéddel a kegytemplomban, éjszaka pedig virrasztás a kegytemplomban. Napkelte előtt szentmisét tartanak a Kissomlyó hegyén. Vasárnap reggel 7 és 8 órától, valamint este 7 órától tartanak szentmisét a kegytemplomban.

MTI - fidesz.hu