Egész Európára kiható döntések nem születnek az évenkénti találkozókon, de a résztvevők azért igyekeznek komolyan venni önmagukat és a csoportos együttlét műfaját. A régió együttműködésének bővítése általában a cél, de majdnem minden évben akad egy-két olyan téma, amely befolyásolja az egymásnak mondandókat. Legalábbis így volt ez az elmúlt években, sorrendben, 2003-ban, a tízéves jubileumon ugyancsak az ausztriai Salzburgban, majd 2004-ben a romániai Mamaián, egy évvel később Zágrábban, tavaly pedig Várnában.

2003-ban Irak és Ukrajna uralta a tanácskozást. Ahogy akkor a vendéglátó Klestil fogalmazott, "az iraki háború megosztotta Európát és rontott az európai-amerikai kapcsolatokon", szerinte Amerika számára Európa veszített jelentőségéből, s Európa számára is csökkent az amerikai védelem fontossága. Aggasztónak nevezte az amerikai-európai kapcsolatok megromlását, és úgy vélte: az iraki válság Európában azt hozta felszínre, hogy a szándék ellenére a közös külpolitika még nem működik, holott ez nélkülözhetetlen lenne ahhoz, hogy a kontinensnek jelentős befolyása legyen a világpolitika alakulására, kezdve a terrorfenyegetettséggel, zárva a környezetvédelemmel. Klestil sürgette az új, globális kihívásokra adandó gyors és közös válasz megadását.

Ukrajna kapcsán elhangzott ugyan egy olyan kijelentés, miszerint az európai biztonság házát nem lehet felépíteni Ukrajna nélkül, de a résztvevők többségének komoly fenntartásai voltak Leonyid Kucsma személyét és országelnöklő gyakorlatát illetően. Kucsma azt fejtegette, hogy a közép-európai államfők találkozóinak hangulata milyen sokat változott, hiszen az első ilyen összejövetelen ő még kisiskolásnak érezte magát, és lám, ma már "egyenlő az egyenlők között", és a kollégák milyen nagy tisztelettel viseltetnek személye és Ukrajna iránt. Azt is megpendítette, nincs is olyan messzi az az idő, amikor Kijev az Európai Unió teljes jogú tagjává válik.

Ion Iliescu akkori román elnök volt a házigazdája a 2004-es találkozónak, amelyen 16 ország államfője vett részt Mamaián május végén. Akkor már friss uniós tagokként büszkén vonultak fel Lengyelország, Szlovákia, Magyarország, Szlovénia és Csehország elnökei, és hallgatták meg a régi uniósok, az osztrákok, az olaszok, a németek gratulációit, de intelmeit is, hogy mi mindenre kell vigyázni abban a nagy uniós családban. A románok és a bulgárok még csak ácsingóztak a végső bebocsáttatásért, a többiek, például az ukránok, szerbek, bosnyákok, moldávok, albánok szinte némán figyeltek, csupán a horvátok számára volt realitása a későbbi csatlakozásnak.

Horvátország számára a 2005-ös, zágrábi találkozó hozta a legnagyobb siker, nemcsak azért, mert házigazda volt, hanem azért, mert alig egy héttel korábban döntött az Európai Unió, hogy a horvátok megkezdhetik csatlakozási tárgyalásaikat. Értelemszerűen a helyszín és az uniós döntés is arra ösztönözte a résztvevőket, hogy a balkáni politikának szenteljék a két napot. A már uniós tagok különböző vérmérséklettel, de hitet tettek a bővítés mellett, ugyanakkor nem mulasztották el hangoztatni az ezzel járó gondokat, érdekkülönbségeket sem. Ezt érzékeltette beszédében Sólyom László köztársasági elnök is, aki először vett részt államfőként ilyen jellegű tanácskozáson. Azt mondta: "Alapvetőnek tartjuk, hogy fennmaradjon az Európai Unió integrációs lendülete, az európai építéssel kapcsolatos belső viták pedig ne vezessenek az integrációs folyamat lelassulásához, mert ennek súlyos árát nemcsak az érintett országok, hanem az EU tagállamai valamennyien kénytelenek lesznek majd később megfizetni."

Tavaly májusban a bulgáriai Várnában találkoztak az államfők, de Sólyom László a kormányalakítással kapcsolatos teendők miatt nem volt ott. Akkor a fő téma Közép-Európa jövője volt az unión belül, kiemelve a közös értékekre és érdekekre alapuló együttműködést.

Az idén a csehországi Brnóban rendezik meg a találkozót, a mára 20-ra növekedett társaságból, ahogy a találkozó cseh honlapja is jelzi, nem lesz ott a német elnök. A Népszava információi szerint Horst Köhleren kívül a szlovén és a görög elnök is jelezte más irányú elfoglaltságát.

Két téma középpontban

A vendéglátó csehek már jó ideje működtetik az immár 14. találkozó honlapját (www.czech-summit.cz), de bőséges információval szolgál a www.hrad.cz, az elnöki palota honlapja, sőt Václav Klaus államfő homepage-e is, mindhárom cseh és angol nyelven egyaránt. A történelmi visszatekintés ugyan csak az első, a második és az utolsó találkozóról tesz említést, de ez is elég alapos. A másodikról azért, mert 1994-ben éppen a csehországi Litomyslben rendezték meg a találkozót, és azon már az előző évi négy állam mellé felsorakozott Szlovákia, Szlovénia és Lengyelország is. A hivatalosan pénteken kezdődő, kétnapos találkozónak van egy előeseménye is, Václav Klaus csütörtökön dedikálja a morva fővárosban, Brnóban legújabb könyvét, amelynek címe: Kék és nem zöld planéta (Modrá, nikoliv zelená planeta).

Két téma köré csoportosítják a megbeszélnivalót: Közép-Európa - aktuális problémák és jövőbeli kilátások, valamint Közép-Európa az EU-ban, tudtuk meg elnöki hivatali forrásból. A Népszava értesülései szerint Sólyom László az első témában kér majd szót .

Forró Evelyn, Népszava


fidesz.hu