Az előzetes felmérések szerint a vasárnapi voksolás nem fog nagy változást hozni a régiók vezetésében, mindamellett az eredmény várhatóan előrevetíti a tíz hónap múlva esedékes parlamenti választások kimenetelét. Spanyolországban rendszerint a helyi választásokon legtöbb szavazatot elnyerő párt fut be az általános választások győzteseként is. Így volt ez legutóbb is, amikor a 2003-as önkormányzati választásokat a konzervatív kormány 2004 márciusi bukása követte. Az idei, pénteken véget ért két hetes hivatalos kampányt országos témák uralták, mint a terrorizmus és a baszk autonómia kérdése. Regionális vagy helyi ügyek csak kevés hangsúlyt kaptak. Utóbbiak között a várostervezéshez fűződő korrupció emelkedik ki. A választási versengésben mindkét nagy párt, a PP és a PSOE vezetői maguk is megszólaltak.
Mariano Rahoy néppárti vezér azzal vádolta a miniszterelnököt, hogy elárulta a spanyolokat, amikor tárgyalásokat kezdett a Baszk Haza és Szabadság (ETA) fegyveres szeparatista szervezettel.

José Rodríguez Zapatero miniszterelnök azzal vágott vissza, hogy a kormányváltást közvetlenül megelőző 2004. márciusi madridi robbantásokat felidézve kijelentette: a PP hazug párt, amelyben nem lehet megbízni.

A néppárti kormány ugyanis az ETA-t vádolta a robbantásokkal azután is, hogy egyre több bizonyíték utalt arra, hogy iszlamista szélsőségesek voltak a tettesek. Széles körben elterjedt vélekedés szerint közrejátszott az előző kormány bukásában, hogy a választók úgy érezték, félrevezette őket, amikor a baszk szeparatistákat vádolta.

gondola.hu - fidesz.hu