Magyarország 2020-ra éri el az európai uniós fejlettségi átlag 78 százalékát, s hozzávetőleg 30-40 esztendőre van szüksége hazánknak ahhoz, hogy egy szintre kerüljön a mostani Ausztriával - tájékoztatott a bécsi székhelyű Raiffesen Capital Management (RCM) vezető stratégája. Schindler Tibor a befektetési alapkezelő legfrissebb vizsgálata nyomán kijelentette, hogy hazánk tizenhárom év múlva jut egy szintre Szlovákiával, már ami a felzárkózási folyamatot, valamint az egy főre jutó gazdasági teljesítményt jelenti, de csak akkor, ha a magyar gazdaság visszatér a fenntartható növekedési pályára - tette hozzá. Időközben jócskán megelőznek bennünket a csehek, ők az EU-fejlettségi szint 90 százalékát fogják produkálni 2020-ra, a szlovénok pedig a nyugat-európai átlag 95 százalékán lesznek az RCM felmérése alapján.
Csekély vigasz, hogy legalább a lengyeleket megelőzzük: Varsó 2020-ra az uniós fejlettség 68 százalékát éri el. Schindler részletezte azt is, a tőkepiacok, a nemzetközi befektetők figyelme elsősorban a költségvetési deficit csökkenésére és az eurózóna áremelkedési mutatójához való közelítésre irányul, vagyis arra, az állam mennyit költ majd el a következő időszakban a megtermeltből, és milyen tempóban csökken az infláció. Az RCM szakemberei úgy tartják: a szerkezeti racionalizáláson túl a kelet-európai országokban mérsékelni kell a központi kiadásokat, a bevételeket azonban nem szabad emelni.
"Akármilyen mértékben valósulnak is meg a kormányzati kiigazító intézkedések, közben ügyelni kell arra, hogy ne veszélyeztessék a gazdasági növekedést. A közepes méretű bővülés ugyanis nemcsak a hosszú távra tervezett felzárkózási folyamatot kérdőjelezné meg, hanem a költségvetési helyzet javulását is veszélyeztetné" - állítja Schindler. Szerinte Magyarországnak évente négy-öt százalékos növekedés lenne az ideális.
Az RCM vezető stratégája hozzátette, miután a térség államainak bérszínvonala alacsony, s éppen ezért az egyegységnyi termékre jutó bérköltség továbbra is egynegyede-egyötöde a nyugat-európainak, a nyugati vállalkozásoknak a jövőben is vonzó lesz a kelet-közép-európai régió. Az RCM arra a következtetésre jutott, hogy a gazdasági növekedési potenciál jórészt a külkereskedelemben továbbra is a meglévő külföldi, elsősorban a nyugat-európai vagy multinacionális nagyvállalatokban történő befektetések jelentik. Jó hír, hogy a kis- és közepes vállalkozások is kezdenek bekapcsolódni a folyamatba.
Az osztrák Összehasonlító Gazdasági Tanulmányok Intézete kiszámította, hogy a jelentős előrelépések ellenére is egygenerációnyi vagy még annál is több időt vesz igénybe a kelet-európai uniós tagállamok felzárkózása, abban az esetben is, ha a régi tagállamokhoz képest az új EU-országok tartósan jobb eredményt tudnak felmutatni.
magyarhirlap.hu - fidesz.hu