I. János Károly titka alighanem abban áll, hogy személyes kisugárzásán túl politikai értelemben is megkerülhetetlen tényező hazájában. Pedig fiatal éveiben még nem látszott világosan a fényes életút. Hazájától távol, Rómában, családi száműzetésben látta meg a napvilágot, élete első évtizedeire a spanyol polgárháború nyomta rá bélyegét annak minden következményével. Mindezt jelzi, hogy csak tízévesen, 1948-ban térhetett vissza Spanyolországba. Köztudomású, hogy Francisco Franco tábornok a saját fiaként szerette, és alighanem az ifjú arisztokrata iránti tisztelete is közrejátszott abban, hogy 1969-ben utódjának nevezte ki. I. János Károlyt a diktátor halála után két nappal, 1975. november 27-én koronázták meg.

Trónra lépésekor a király haladéktalanul hozzáfogott a reformokhoz, az autoriter rezsim folytatásában érdekelt hadsereg és francóisták nagy csalódására. Az első igazi erőpróba 1977-ben jött el, amikor megrendezték a Franco utáni első szabad választásokat, egy évvel később pedig megszületett az új alkotmány, amely a király alkotmányos helyzetét és szerepét is rendezte. Ennek értelmében Spanyolország államformája parlamentáris monarchia, amelynek a király a feje, de ugyanakkor demokratikusan választott parlamentje és kormánya van. A változás nemigen tetszett a hadsereg régi monarchistáinak, akik 1981-ben puccsal kísérelték meg átvenni a hatalmat. Február 23-án Antonio Tejero alezredes pisztollyal hadonászva túszokat ejtett a madridi törvényhozásban, de a király határozottan nemet mondott a törvényen kívüli megoldásra, és emlékezetes televíziós beszédével további híveket szerzett magának. Köztük a spanyol kommunisták akkori első emberét, Santiago Carrillót, aki egy öntudatos ateistától meglehetősen szoktalan hangnemben Isten áldását kérte az uralkodóra.

A király népszerűsége évtizedek óta töretlen. Az El Mundo 2005-ös felmérése szerint a spanyolok 77 százaléka "nagyon jónak", illetve "jónak" értékelte I. János Károly munkáját és személyét. Egy nemrégiben kiadott közvélemény-kutatás pedig azt jelzi, hogy az uralkodó minden idők legnépszerűbb spanyol embere, megelőzve Cervantest és Kolumbuszt is.

I. János Károly sohasem lépte át az alkotmányos kereteket, elsőrangú képviselője a spanyol államnak, közmegbecsülés övezi világszerte. Korrekten együttműködött az 1982-ben miniszterelnökké választott s hosszú időn át kormányzó szocialista Felipe Gonzálezzel is. A spanyolok büszkék arra, hogy például az angol királyi családdal ellentétben a madridit nem lengik körül botrányok, szaftos pletykák. A görög származású Zsófia királynét különösen nagy rokonszenv övezi választott hazájában, intézmények viselik a nevét, művészeti és tudományos társaságok hívják meg tiszteletbeli tagnak, jótékonysági szervezetek ismert támogatója. A királyné egyúttal közismert zeneértő, a híres csellista Msztyiszlav Rosztropovics az egyik legközelebbi barátja volt. Bár a bikaviadalok hazájában él, Zsófia egyetlen effajta eseményen sem vett még részt, és köztudott róla, hogy a vegetáriánus életforma híve.

A királyi házaspárnak három gyermeke született, Elena, 1963. december 20-án, Cristina, 1965. június 13-án és Felipe herceg, a trónörökös, 1968. január 30-án. Nyolc unokájuk közül a legifjabb lányunoka Zsófia nevét viseli. Felipe herceg apja nyomdokait követi, nemes gondolkodású és józan felfogású fiatalember. Amikor például a labdarúgó-világbajnokság nyolcaddöntőjében a spanyol szurkolók kifütyülték a Marseillaise-t, a koronaherceg nyilvánosan elnézést kért a francia néptől. Spanyolországban - cseppet sem meglepő módon - nem Károly és Diana egybekelését, hanem Felipe herceg és Letizia Otiz 2004-es frigyét tartják az évszázad esküvőjének. A ceremóniát a madridi utcákon több százezren, a televíziók előtt pedig mintegy egymilliárdan kísérték figyelemmel. Felipe herceg két nővére Spanyolországban esküdött meg, Elena Sevillában ment hozzá egy üzletemberhez, míg Cristina egy híres katalán kézilabdást választott élete párjául.

Királyi program

Háromnapos hivatalos látogatásának tegnapi, első napján a királyi pár Sólyom László köztársasági elnökkel és feleségével, Erzsébet asszonnyal töltötte a délutánt a Sándor-palotában. A Szent György téri ünnepélyes katonai tiszteletadást szűk körű államfői találkozó követte. A megbeszélést élénk médiaérdeklődés kísérte: a magyar és a spanyol újságírók és televízióstábok mellett a legjelentősebb nemzetközi hírügynökségek is jelen voltak. Este díszvacsorát rendeztek a spanyol vendégek tiszteletére a Magyar Nemzeti Múzeumban.

Ma I. János Károly megkoszorúzza a magyar hősök emlékművét a Hősök terén, majd a királyi pár sétahajózást tesz a Dunán. A spanyol uralkodó és felesége az Országházban találkozik Gyurcsány Ferenc miniszterelnökkel, Szili Katalin házelnökkel, valamint a parlamenti pártok frakcióvezetőivel, utána I. János Károly beszédet mond a felsőházi teremben.

Csütörtökön a magyar köztársasági elnök és spanyol király részt vesz a magyar-spanyol üzletemberi fórum megnyitóján a Hadtörténeti Múzeumban, és mindketten beszédet mondanak.