A bankárok tavaly még nem tudták eldönteni, hogyan reagálnak majd a magyar fogyasztók a megszorító intézkedésekre. Az adónövekedés, a magasabb infláció és a nagyobb munkanélküliség miatt visszafogják-e fogyasztásukat, vagy megpróbálják csökkenő jövedelmüket növekvő hitelfelvétellel kiegészíteni. A kérdés mára eldőlt, a lakosság hitelfelvételi kedve töretlen. Bár az MNB adatai szerint a szokásos utolsó negyedévi hitelboom elmaradt 2006 végén, a megszorítások okozta riadalom nem volt túl nagy, és az idén az első negyedévben ismét rákapcsolt a lakosság, és bepótolta, amit elmulasztott. A negyedik negyedévben "csak" 300 milliárd forintnyi kölcsönt vettek fel az emberek, míg előtte 350 milliárdot, pedig az elmúlt években mindig a karácsony előtti időszakban fogytak a legjobban a hitelek. Igaz, az első negyedévben már 256 milliárd forintnyi kölcsönt adtak el a pénzintézetek - ötven százalékkal többet, mint tavaly, annyit, mint soha még ezelőtt.
A jegybank adatai szerint a lakosság által felvett új hitelek GDP-hez viszonyított aránya (figyelembe véve a szezonális tényezőket is) folyamatosan emelkedett 2006-ban, és 2007 első negyedévében meghaladta a 6,5 százalékot. Ez az érték eléri, illetve kismértékben meghaladja a 2003. évi maximumot, amikor a támogatott lakáshitelek iránti kereslet elérte a csúcsát. (Ráadásul a mutatót javítja, hogy időközben erősödött a forint, így csökkent a devizahitelek hazai valutában kimutatott állománya is.) A vita arról folyik, vajon mennyire adósodhat el a magyar lakosság, lesz-e baj a gyors hitelnövekedésből, vagy csupán a fejlődés egy normális fázisának vagyunk tanúi.
A közgazdaságtan úgy tekinti, hogy a háztartások hitelezése segít kiegyenlíteni a különböző életkorú egyének fogyasztása közötti különbséget. Aki pályakezdő és keveset keres, hitelt vesz fel, hogy lakást, autót tudjon venni. Mire középkorú lesz már, jól keres, vissza tudja fizetni hiteleit, sőt idővel megtakarítani is képes lesz, így idős korában nem kell annyira visszafogni fogyasztását, mint amennyivel jövedelme csökken nyugdíjba vonulása után. Ez a generációk közötti megtakarításátcsoportosítás az unió országaiban viszonylag magas, átlagosan a GDP 70-80 százalékát elérő háztartási eladósodottság mellett valósul meg. A közép- és kelet-európai országokban azonban ezt a képet árnyalja, hogy a ma középkorú nemzedéknek jelentős mértékű fogyasztásról kellett lemondania az 1980-as és 1990-es években, így ők elhalasztott fogyasztásukat is most akarják bepótolni - mondta Tardos Gergely, az OTP Bank elemzője.
Ha azt nézzük, hogy a magyar háztartások által felhalmozott adósság a magyar nemzeti összterméknek csupán 26 százalékát teszi ki, míg a nyugat-európai országok hasonló mutatója 60 százalék felett van, úgy tűnhet, hogy a magyar hitelpiacnak még bőven van lehetősége növekedni. Az adósság és a jövedelem összevetése azonban eltekint attól, hogy nem annyira az adósság teljes összege, hanem a havi kamat és tőketörlesztés terheinek az adós jövedelméhez viszonyított aránya, ennek várható alakulása és lehetséges ingadozása határozza meg a fenntartható adósság mértékét.
Ha a magyar háztartások adósságát azok szabadon elkölthető jövedelméhez hasonlítjuk, akkor úgy tűnik, máris felzárkóztunk Európához, mivel ez az arány a magasabb hitelkamatok és az adósság rövidebb futamideje miatt már megközelíti az ottani 9-10 százalékot. Ez viszont a túl gyors eladósodás mellett érvelőket látszik igazolni. A várható folyamatok előrejelzéséhez azonban nem árt megnézni, hogy mi történt az unióhoz régebben csatlakozott Portugáliában és Spanyolországban, ahol 1995-ben megközelítőleg annyi volt a háztartások GDP-arányos adóssága és az adósság jövedelemarányos törlesztőrészlete, mint most Magyarországon. Ezekben az országokban 1999 és 2004 között a lakosság eladósodottsága a GDP 40 százalékáról 80 százalékára nőtt úgy, hogy a a havi törlesztőrészletek mértéke alig emelkedett a szabadon felhasználható jövedelemhez viszonyítva. Ehhez persze az is kellett, hogy az ingatlanfedezet mellett nyújtott, ezért alacsonyabb kamatú és hosszabb futamidejű hitelek aránya növekedjen. Ez a folyamat hazánkban már megindult, a jelzáloggal fedezett hitelek aránya 4 év alatt 63-ról 73 százalékra növekedett, az újonnan felvett hitelek 80-90 százaléka jelzálogalapú. Ezzel együtt növekedett a lakossági kölcsönök átlagos futamideje - 10 évről 12 évre. Ezért, bár a hitelállomány sokkal nagyobb, a törlesztés havi terhei kevésbé nőttek. (Ráadásul a magyar lakossági tulajdonban lévő ingatlanok 20 százalékát terheli jelzálog, míg Nyugat-Európában ez az arány eléri a 40-50 százalékot.)
Az OTP azzal számol: a jelenlegi magas kamatszint az euró bevezetésének közeledtével csökken, így a lakossági hitelek kamatterhei is mérséklődnek. A verseny éleződésével pedig a banki marzsok is zsugorodnak, miközben tovább nő majd az adósság átlagos futamideje. Az OTP mindezek alapján úgy számolt, hogy 2010-re tízezermilliárd forintra nőhet a lakossági hitelállomány. Így a rendelkezésre álló jövedelem 25 százalékáról 47 százalékára emelkedik a háztartások hitelállománya, miközben az adósságszolgálat jövedelemhez viszonyított aránya várhatóan alig emelkedik majd.
A K & H Bank jelenleg még nem tapasztalja a hitelportfólió számottevő romlását, de a bankok is önmérsékletet tanúsítanak, például a svájci jegybanki kamatemelés hatását többnyire nem hárították a frankban eladósodottakra. Ha pedig az ügyfél bajba kerül, igyekeznek a futamidő meghosszabbításával segíteni, így az adós nem gyarapítja a késedelmesen fizetők statisztikáját - mondta Orosz András, a K & H Bank lakossági marketingvezetője. Igaz: mindez versenykérdés is, az adósságrendező hitelek megjelenésével ugyanis a hosszabb futamidőre, kedvezőbb részletre cserélhető adósság valós piaci alternatíva, így az a bank, amely nem próbál meg "segíteni" bajba jutott ügyfelének, könnyedén el is veszítheti azt.
A Budapest Bank például az elsők között jelentkezett ilyen "átcsábító" kölcsönnel. Nem véletlen tehát, hogy a pénzintézetnél a jelzáloghiteleken belül az utóbbi több mint egy évben a szabad felhasználású jelzáloghitelek állománya nőtt, amiből a lakosság részben korábbi kedvezőtlenebb feltételekkel, nem jelzálogfedezettel felvett személyi hiteleit váltja ki hosszabb futamidejű és alacsonyabb kamatozású jelzálogkölcsönnel. Így a havi törlesztőrészlet akár a felére is csökkenhet. Sokan vannak azonban olyanok is, akik egyéb hiteleik vagy folyó kiadásaik mellett vesznek fel szabad felhasználású jelzáloghitelt - például közüzemi számláik törlesztésére.
Magapatona Péter, a Budapest Bank jelzáloghitelezési üzletágának vezetője szerint nagy részben a hitelbírálati rendszerüknek köszönhető, hogy hitelportfóliójuk minőségén a lakossági jövedelem csökkenése még nem látható. - Néhány pénzintézettel ellentétben, mi egyáltalán nem nyújtunk jelzáloghiteleket jövedelemvizsgálat nélkül - tette hozzá. Magapatona szerint legkorábban 1-1,5 év múlva kaphatunk valós képet arról, hogyan sikerült a lakosságnak átvészelnie a reálbércsökkenést.
Az adósságrendező vagy az erre a célra használt szabad felhasználású hitelek állománya az utóbbi 12 hónapban azonban több mint 70 százalékkal bővült. Kockázatot jelent, hogy a bankoknak nincs ismeretük arról, hogy ügyfeleik más hitelintézetektől menynyi pénzt vettek fel, mert jelenleg Magyarországon nincsen pozitív adóslista a pontosan fizető ügyfelekről.
Binder István, a PSZÁF szóvivője elmondta, hogy a nem teljesítő (az átlag alatti, rossz vagy kétes) hitelek aránya a lakossági hitelállományon belül a 2005. március végi 2,49 százalékról 2007. március végére 2,75 százalékra nőtt. A legkockázatosabb fedezetlen áruhiteleken belül ez az arány a 2005 végi 5,5 százalékról 8,5 százalékra emelkedett. Ha rosszabbodik a jövedelmi helyzete vagy családi problémával kell szembenéznie, a lakosság először a fedezet nélküli áruvásárlási hitelt vagy a személyi kölcsönt nem fizeti vissza. A fedezetlen személyi hitelek esetén az értékvesztés 3,5 százalékon stagnál.
Az utóbbi időszakban a bankok igyekeztek a hitelfelvevőket átterelni az ingatlannal fedezett szabad felhasználású hitelek felé, így a pénzintézetek számára jelentősen kisebb a kockázat. A lakásfedezet mellett nyújtott hiteleket ugyanis az ügyfelek az utolsó pillanatig igyekeznek fizetni. Az értékvesztésként leírt jelzáloghitelek aránya a legalacsonyabb, csupán 0,5-0,75 százalék, a jegybank 2006 végi adatai szerint. Vagyis: a jelzálogfedezet mellett nyújtott hitel biztosabb üzlet a bankoknak is.
Népszabadság
fidesz.hu