Mint Jan Tombinski lengyel EU-nagykövet jelezte varsói sajtóértekezletén, a lengyel elképzelések egyik fő célja, hogy megakadályozzák Németország esetleges indokolatlan túlsúlyát a szavazati arányok tekintetében.

Az eredeti alkotmányszerződés tervezetében foglalt, úgynevezett kettős többség szisztémája ezt a túlsúlyt szentesítette volna. Ezzel szemben a lengyelek úgynevezett gyökvonásos rendszert javasoltak, amelyben az egyes országokat megillető szavazat számításának alapja a lakosság számából vont négyzetgyök lenne. A gyökvonásos rendszer kedvezőtlen lenne a legnagyobb tagállamoknak - Németországnak, Franciaországnak, Olaszországnak, illetve Nagy-Britanniának. Nyernének rajta a közepes lélekszámú országok - Lengyelország, Spanyolország, Románia, illetve Hollandia. A lengyel javaslat gyengéje ugyanakkor, hogy eddig csak a csehek biztosították támogatásukról.

Tombinski nagykövet most - miközben nyitva hagyta Lengyelország esetleges vétójának eshetőségét, amennyiben nem születne Varsó szájízének megfelelő megállapodás - világossá tette, hogy nem helyezkednek a "gyökvonás vagy halál" álláspontjára, és elfogadható lehet számukra más szisztéma is.

Az elképzelések a június 21-22-i brüsszeli európai tanácsülésen kerülnek terítékre. E tanácskozás előkészítése jegyében tartott szerdán megbeszélést Varsóban Jaroslaw Kaczynski lengyel és Romano Prodi olasz miniszterelnök. Találkozójuk végén a sajtónak elmondottakból kitűnt, hogy a két fél egyelőre eltérően látja az európai alkotmányszerződés helyetti, esetleges "pótszerződés" ügyét. Az olaszok minél többet szeretnének megőrizni az eredetileg kidolgozott alkotmányszerződés szövegéből, a lengyelek viszont több fontos változtatást javasolnak - egyebek közt az EU-nagykövet által jelzett szavazatszámítás tekintetében.

Anna Fotyga lengyel külügyminiszter újságírók előtt elsősorban azt kifogásolta, hogy az eredeti szövegtervezetben sok tárgykörben nem világos, vajon a tagállamoké vagy Brüsszelé-e a legfőbb hatáskör.

MTI - fidesz.hu