A május 31. és június 2. közötti máltai látogatásnak aktualitást ad, hogy Földközi-tenger közepén fekvő kicsiny szigetország Magyarországgal egy időben, 2004. május 1-jén vált az Európai Unió tagjává, s a 316 négyzetkilométer területű, 400 ezer lakosú állam már a jövő év elejétől bevezetheti a közös európai valutát, az eurót. Sólyom László várhatóan tájékozódik arról, miként sikerült teljesíteni az euróövezethez való csatlakozás szigorú feltételeit, továbbá megvitatja tárgyalópartnereivel az EU-n belüli közös érdekérvényesítés lehetőségét.

A magyar államfőt csütörtökön Edward Fenech-Adami máltai elnök fogadja, pénteken pedig Lawrence Gonzi (konzervatív párti) miniszterelnökkel, majd a munkáspárti ellenzék vezetőjével találkozik Sólyom László. A kétoldalú gazdasági kapcsolatok élénkítését szolgálja Sólyom előadása a Máltai Kereskedelmi Kamarában.

Málta a világ egyik legsűrűbben lakott országa az egy négyzetkilométerre jutó 1250 lakossal. A hajdan a keresztény Európa védőbástyájának számító szigetország 1964-ben nyerte el függetlenségét Nagy-Britanniától, Magyarország és Málta 1970-ben vette fel a diplomáciai viszonyt, azóta Magyarországot Máltán a római nagykövetség képviseli, de 1992 óta tiszteletbeli főkonzulátus is működik a szigetországban. Máltán 25-30 fős magyar közösség él.

A köztársasági elnök szombaton utazik tovább Algériába, ahol előbb vendéglátójával, Abdel-Azíz Buteflika köztársasági elnökkel, majd Abdel-Azíz Belhadem miniszterelnökkel folytat megbeszéléseket. A június 2-4-i magyar államfői látogatás lökést adhat a valaha intenzív kétoldalú kapcsolatoknak -, amelyeket erősen visszavetettek a két országban 1989-től bekövetkezett mélyreható változások -, minthogy az Algériában érvényesülő erős elnökkultusz folytán a legnagyobb területű, szénhidrogénekben gazdag észak-afrikai országban hagyományosan nagy jelentőséget tulajdonítanak az államfői viziteknek.

Az ezredfordulóra minimálisra csökkent kereskedelemben az utóbbi években megindult egy lassú növekedés, de az árucsere 2004-re is csak alig 20 millió dollárt ért el és többnyire kisebb magyar árumennyiségek véletlenszerű értékesítéséből származott; csak a Bábolna Rt. baromfiexportja haladta meg az egymillió dollárt. Magyarország mindössze 100 ezer dollárnyi terméket importált Algériából.

Még soha nem járt hivatalos látogatáson Algériában magyar államfő, és algériai elnök sem járt Magyarországon, noha a két ország 1962-ben, Algéria függetlenné válásának évében diplomáciai viszonyt létesített, s már abban az évben magyar nagykövetség nyílt Algírban, míg a francia gyarmatosítás alól felszabadult arab ország 1979-ben létesített diplomáciai képviseletet Budapesten.

A köztársasági elnök algériai látogatását szokatlanul szigorú óvintézkedések kísérik - a magyar államfő például nem tehet sétát az algíri óvárosban -, amit az ország általában is ingatag biztonsági helyzete mellett indokol, hogy az al-Kaida nemzetközi terrorhálózat észak-afrikai szervezete épp a közelmúltban hajtott végre - első ízben - súlyos terrortámadást: az algíri kormányzati palota és egy külvárosi rendőrőrs elleni április 11-i véres robbantásos merényletben 33 ember vesztette életét és több mint kétszázan sebesültek meg.

Sólyom László mindkét országban tiszteleg az ottani magyar vonatkozású emlékek előtt: Málta fővárosában, Vallettában az 1956-os forradalom és szabadságharc emléktábláját, az algériai Biszkrában pedig az ott népdalokat gyűjtő Bartók Béla emléktábláját koszorúzza meg.

MTI - fidesz.hu