Verestóy Attila a román korrupcióellenes hivatal látókörébe került, ezért vizsgálatot indítanak ellene. Az ügyben a vesztegetések felderítésével foglalkozó szerv bekérte a bukaresti szenátus állandó bizottságának jegyzőkönyvét, amelyből kiderülhet, hogyan szavazott a magyar politikus arról a törvénytervezetről, amely növelte a befektetési társaságoknál az egy személy által birtokolható részvények számát. Verestóy állítása szerint nem vett részt a szavazáson, azt azonban elismerte, hogy elkérte a bizottsági ülés jegyzőkönyvét. Mint arról a kolozsvári Krónika című napilap beszámolt, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség szenátora rendelkezik részvényekkel befektetési társaságoknál.
Traian Basescu román államfő a felfüggesztéséről szóló népszavazási kampányban több alkalommal is oligarchaként emlegette Verestóyt, aki törvénytelen erdőkitermelésből, -feldolgozásból gazdagodott meg.
A köztársasági elnök egyebek mellett azt állította, hogy az RMDSZ-szenátor tulajdonában lévő Hungastro cég korábban versenytárgyalás nélkül, politikai egyezkedés révén jutott az ebédjegyek forgalmazási jogához. Verestóy a vádakra kijelentette: Hungastro-részvényeit rég eladta, a többi üzlete törvényes és tisztességes. A Capital című román magazin által öszszeállított, a háromszáz leggazdagabb romániait rangsoroló tavalyi listán az előkelő 68. helyen található az RMDSZ székelyudvarhelyi szenátora. A Gandul napilap szerint az elmúlt tizenkét hónapban részvények eladásából és osztalékokból közel 45 millió lejjel (13 millió euróval) gyarapította vagyonát. Sajtóbeszámolók szerint Verestóy komoly részvénypakettel rendelkezik a bukaresti tőzsdén is, 32 cég értékpapírjaiból tudhat a magáénak. Az üzletember az osztalékokból 13,5 millió lejt (négymillió eurót) bevételezett tavaly, miközben portfóliójának értéke elérte a 61 millió lejt (18 millió eurót). Az MSZP-vel közismerten jó kapcsolatokat ápoló szenátor egyebek mellett öt földterülettel is rendelkezik (egy mezőgazdasági és négy erdő).
Verestóyt egyébként tavaly tavasszal tanúként hallgatták ki a román főügyészségen a Rompetrol olajcég ügyében. A korrupt körülmények között történt privatizáció főszereplője a Calin Popescu-Tariceanu liberális miniszterelnök lelki jó barátjaként ismert Dinu Patriciu, Románia második legnagyobb olajipari vállalatának vezetője és főrészvényese, aki ellen adócsalás és pénzmosás gyanúja miatt folyik eljárás. A bukaresti Terrorizmus Elleni Igazgatóság 2006 októberében elrendelte több mint ötven személy bankszámlájának ellenőrzését, közöttük Verestóyét is.
Az RMDSZ-szenátor a Magyarországról érkező támogatásokból is hasznot húz. Az anyaországi juttatásokat kezelő erdélyi Communitas Alapítvány - amelynek egyik kurátora maga a székelyudvarhelyi politikus - 3,3 millió forintnyi lejt adott a Scripta Kiadó által megjelentetett Új Magyar Szó napilapnak és Erdélyi Riport hetilapnak. Az említett kiadó tulajdonosa nem más, mint Verestóy. Ezzel szemben az RMDSZ politikáját bíráló lapok alig kaptak a támogatásból, a kolozsvári Krónikának például forráshiányra hivatkozva egyetlen lejt sem ítélt meg az alapítvány. De így járt a megszűnés határára sodródott Erdélyi Napló hetilap is.
A szenátort egy évvel ezelőtt a román média Securitate-kapcsolatokkal hozta gyanúba. A Securitate Irattárát Tanulmányozó Tanács azonban úgy döntött, hogy a politikusról előkerült iratok nem jelentenek bizonyítékot arra, hogy együttműködött volna a kommunista hírszerzéssel. Verestóy egyébként 1978-ban Bukarestben szerzett diplomát a műszaki egyetem vegyészmérnöki karán, 1983-tól a romániai forradalomig tudományos kutató az Elena Ceausescu által irányított Szervetlen Vegyipari Kutatóintézetben. A diktátor felesége a jelenlegi szenátor több munkáját a saját neve alatt jelentette meg, egyszer-kétszer társszerzőnek vagy konzultánsnak feltüntette Verestóy nevét. A politikus 1996 óta a Román Hírszerző Szolgálatot figyelő képviselőházi és szenátusi közös bizottságban tevékenykedik.
Traian Basescu román államfő tegnap a parlamentben tartott beszédében kijelentette, hogy a kormány lemondását és az előre hozott választások megrendezését tartaná az egyetlen becsületes megoldásnak. A május 19-i népszavazás révén tisztségébe visszatért elnök ismételten azzal vádolta a felfüggesztését megszavazó politikai erőket, hogy választóik felhatalmazása nélkül, alkotmányellenesen cselekedtek.
Pataky István, Magyar Nemzet
fidesz.hu