A szerdai ítélet jogerőre emelkedése esetén a lapnak azt kell közétennie: megalapozatlanul állította, hogy a ma kilencvenes éveiben járó férfit 1946-ban 14 éves elzárásra ítélték háborús bűntettek miatt. Mint a felperes jogi képviselője, Zétényi Zsolt a tárgyaláson elmondta, nincsenek okirati bizonyítékok az ítéletre vonatkozóan. Kifogásolta ugyanakkor az április 13-án megjelent cikk "körözött bűnös" kitételét, megjegyezve, hogy Képíró Sándor ügyében nem eljárást, hanem "tényfeltáró vizsgálatot" folytat az ügyészség. Ugyancsak elmarasztalni kérte a lapot amiatt, hogy a Két magyar háborús bűnös is van Zuroff listáján című írás Képíró Sándort az ötödik legkeresettebb háborús bűnösnek nevezte. Kifogásolta azt is, hogy ügyfelét kapcsolatba hozták az 1943 eleji Újvidék környéki vérengzéssel, és többször is megemlítette: ügyfele nem ölt embert, és nem is vett részt ilyen cselekedetben.

A lap jogi képviselője ezzel szemben azt hangoztatta, hogy az idős férfi ügyében polgári lakosság elleni erőszak miatt folyik vizsgálat, azt nevezve az ügy döntő kérdésének: van-e joga a sajtónak érdemi dokumentumok alapján beszámolni az ügyről. Németh L. Zsolt, aki megjegyezte, a Népszava másoknál sokkal csekélyebb terjedelemben számolt be az ügyről, végül nemleges választ kapott a felperes jogi képviselőjétől arra a kérdésére, más orgánumokat is perbe hívtak-e.

Képíró Sándor jogi képviselőjének magyarázata szerint "más nem állította azt, hogy Képíró Sándor a háborús bűnösök listájának ötödik helyén szerepel". A Budapesti Nyomozó Ügyészség polgári lakosság elleni erőszak bűntette miatt ismeretlen tettes ellen nyomozást indított Képíró Sándor ügyében - mondta március 13-án Morvai Attila, a Fővárosi Főügyészség szóvivője az MTI-nek. A nyomozást azért rendelte el az ügyészség, hogy kiderüljön, a ma 93 éves férfi részt vett-e 1942-ben a délvidéki razziában. Az újvidéki razzia idején, 1942 januárjában a Délvidéket visszafoglaló magyar karhatalom mintegy 1.300 embert - főleg szerbeket, zsidókat és cigányokat - gyilkolt meg. A Simon Wiesenthal Központ jeruzsálemi irodájának igazgatója 2006 szeptemberében jelentette be, hogy feltételezett háborús bűnösre bukkant Budapesten. Efraim Zuroff akkor azt mondta: Képíró Sándor az 1942-es újvidéki mészárlásokban csendőrként, valamint az 1944-es délvidéki deportálásban csendőr századosként tevékenykedett.

A Fővárosi Bíróság február 19-én keltezett végzésében a Képíró Sándor ügyében 1944-ben meghozott ítéletet végrehajthatatlannak nyilvánította. "Képíró Sándor volt csendőr századost a jogerős elítélését követő bűnvádi eljárás során vagy a jogegység érdekében használt semmisségi panasz folytán született új határozattal büntetlen előéletűnek nyilvánították, és ennek következményeként 1944. február 18-ai hatállyal korábbi tiszti rendfokozatába visszahelyezték. Mindez megszakítás nélküli hivatásos tiszti pályafutást eredményezett a jövőre nézve" - állapította meg a bíróság. Akkor a Simon Wiesenthal Központ jeruzsálemi irodája élesen elítélte a bírósági döntést.

Az MTI-nek korábban nyilatkozó történészek megalapozatlannak nevezték a Simon Wiesenthal Központ jeruzsálemi igazgatójának vádjait Képíró Sándor ellen. A szakértők szerint nincsenek megbízható bizonyítékok arra vonatkozóan, hogy Képíró Sándor részt vett volna az újvidéki kivégzésekben, ráadásul arról az 1946-os népbírósági határozatról sem tudnak, amelyre egyebek mellett a központ hivatkozik.

MTI - fidesz.hu