A jelentős mértékű tőkebeáramlás tartja az euróhoz képest erős szinten a forint árfolyamát. Ennek hátterében pedig a lakossági devizatételek, az állampapírok és a beáramló európai uniós források állnak - mondta Barcza György, a K & H Treasury vezető elemzője a pénzintézet tegnapi szakmai konferenciáján. Hozzátette: míg az eurózónában a jövedelemszint és az árszint között tízszázalékos eltérés van a keresetek javára, addig ez a visegrádi országokban kétharmados arányú, de az árak vannak "mínuszban". Bulgáriában és Romániában viszont még gyengébb ez a mutató.

Bokros Lajos, a Közép-európai Egyetem vezérigazgatója hangsúlyozta: kiadáscsökkentésre alapozó államháztartási reformok nélkül nincs gyors gazdasági növekedés. Karvalits Ferenc, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke szerint azonban az árstabilitás, azaz a háromszázalékos infláció a korábban várt 2008 vége helyett 2009 elejére állhat helyre. Szerinte a magyar gazdaság egyik legnagyobb problémája az alacsony foglalkoztatottsági szint.

Egy friss európai uniós jelentés alapján a másik nagy probléma a megdöbbentő magyar pénzügyi kulturálatlanság. Magyarországon a lakosság 78 százaléka egyáltalán nem fektet be, s aki rászánja magát, azoknak többsége a rövid lejáratú betéteket választotta pénze kamatoztatására - derül ki a Bruxinfo Európai Elemzőiroda elemzéséből. E szerint a régió országaiban a lakossági hitelállomány további erőteljes növekedése várható. Hazánkban az eladósodottsági mutató jóval alacsonyabb, mint Nyugat-Európában, de a háztartások törlesztési terhe a rendelkezésre álló jövedelem arányában megközelíti a fejlett országok értékeit.

Szajlai Csaba, Magyar Hírlap


fidesz.hu