- Létezik "szankció Gyurcsány" vagy sem?

— Az a vita, ami ebben a kérdésben Magyarországon kibontakozott, minden bizonnyal csak hazánkban fordulhat elő. Egy olyan határozatról van szó, amelynek bárki könnyedén utánanézhet, furcsa tehát, hogy ennek létezését valaki megkérdőjelezi. Az Európai Parlament a statisztikai adatszolgáltatással kapcsolatban elfogadott egy határozatot, amelyben kezdeményezte, hogy az unió kormánya, az Európai Bizottság azokkal az országokkal szemben, amelyek rendszeresen és tartósan megbízhatatlan adatokat szolgáltatnak, akár szankciókat is alkalmazzon; ennek a dokumentumnak a szövege pedig nyilvános és bárki számára elérhető magyar nyelven is. Remekül tükrözi a magyarországi közállapotokat, illetve sok tekintetben a sajtó szomorú állapotát is, hogy egy ilyen adat létezését bárki is megkérdőjelezi.

- Valóban kizárólag hazánkhoz köthető ez a határozat?

— A szöveg megszületésének egyik legfontosabb oka éppen az volt hogy az Európai Unió igyekszik védeni a saját gazdasági érdekeit, ennek következtében pedig megunta azt, hogy bár hasonlóra voltak példák korábban is, a Gyurcsány-kormány egyre-másra pontatlan statisztikai adatokat tett közzé. Azt is mondhatnám, hogy igen gyakran meglehetősen kreatív módon fogalmazzák meg azokat. Ilyen értelemben pedig jogos az a szempont, amelyet több külföldi kollégánk is felvetett az Európai Parlamentben, méghozzá az, hogy itt valójában egy "szankció Gyurcsányról" van szó, amely szankció bevezetésére éppen Magyarország tarthatatlan magatartása miatt került sor. A magyar eset ráadásul olyan tekintetben is minősítettnek számít, hogy maga az érintett kormány ismerte el: mindaz, amit korábban a magyar polgároknak és az uniónak mondott, hazugság volt. Ilyen mértékű adatkozmetikázásra az unióban korábban nem volt példa. Nyilvánvaló, hogy egyetlen európai politikus sem tart erről sajtótájékoztatót, hiszen az egyes országok ódzkodnak attól, hogy a másikat bármilyen formában is megbélyegezzék, éppen ezért értelmetlen az az igény, hogy a Bizottság valamelyik tisztségviselője vagy bármelyik európai parlamenti képviselő nyíltan "szankció Gyurcsánynak" nevezze az új határozatot. De a kulisszák mögött mégis ez a gúnyneve ennek a szabálynak Mi, európai parlamenti képviselők láttuk, látjuk mi vezetett annak elfogadásához. Az unió célja, hogy megbízható gazdasági adatokat kapjon a tagországoktól az európai gazdaság megvédelmezésének érdekében, illetve azért, hogy az európai fizetőeszköz, az euró erős maradjon. Ha Magyarország már tagja lett volna az eurózónának akkor, amikor az ország pontatlan adatokat közölt Brüsszellel, annak igen komoly gazdasági következményei is lehettek volna a többi tagországra nézve is.

- Az euró magyarországi bevezetésének dátuma egyre inkább tolódik, s e mögött elsősorban nyilván a hazai gazdaság siralmas helyzete áll. A hazánk iránti általános bizalmatlanságnak, amit a Gyurcsány-kormány okozott, nem lehet mégis valamiféle köze mindehhez?

- Természetesen. Nyilvánvaló, hogy az első számú ok nem más, mint az, hogy minden olyan adatot tekintve, amely az euró bevezetésével kapcsolatban felmerül, a közös fizetőeszközt bevezetni kívánó országok között Magyarország gyakorlatilag minden szempontból az utolsó helyen áll. Ugyanakkor rossz fényt vet az országra az, ha nem számol be pontosan a saját gazdasági mutatóinak alakulásáról. Az unió szolidaritásra, együttműködésre épül, és ha a közösség tagjai közül az egyik durván hazudik, azt a többiek nehezen tolerálják. és később, bármit is mond, a többiekben felmerül, vajon hihetnek-e neki.

- Az unió számára is nyilvánvaló, hogy milyen gazdasági helyzetben van Magyarország. A bizonytalan belpolitikai helyzetet vajon csak mi érezzük annyira feszítőnek, vagy ezzel kapcsolatban elhangoznak megjegyzések az Európai Parlament folyosóin is?

- A belpolitikai helyzet kevésbé foglalkoztatja a többi országot, s a gazdasági adatszolgáltatással kapcsolatban azért nagyobb a figyelem, mert az őket is érinti. A tavalyi év magyar belpolitikai eseményei miatt ez a terület is több figyelmet kapott, elsősorban azért mert az uniós országok képviselői nem voltak hozzászokva ahhoz, hogy Magyarországon megostromolják az MTV székházát; rendőrök tüntetéseket verjenek szét, egy miniszterelnök lelepleződjön és nyíltan, sőt, már-már büszkén vállalja hazugságait. Ezek mind váratlan és szokatlan események voltak, olyan kérdések, amelyek nem csupán a hivatalos irodákba szivárognak be. Persze sokszor gondolhatjuk Magyarországon, hogy minden rólunk szól, ami azért messze nem igaz. Azonban íz tény, hogy íz utóbbi időben jóval nagyobb figyelem irányul hazánkra, mint korábban - ám sajnos messze nem pozitív összefüggésekben. Arról beszélnek, hogy Budapesten megverik a békés megemlékezőket, s még a külföldi turisták vagy az újságírók sincsenek biztonságban. A riasztó eseményeknek pedig egyelőre nincs vége: a rendőrségi erőszak és a legutóbbi esetben a rendőrök által állítólagosan elkövetett nemi erőszak híre bejárja Európát. Így aztán már nemcsak mi tekintünk bizalmatlanul a vezetőkre, de a világ más tájain is egyre többen gondolják úgy, hogy egy olyan országban, ahol ilyesféle esetek előfordulhatnak, bizony nincs minden rendben.

- A néppárti képviselőtársak milyen tanácsokkal látják el önöket?

- Rendkívül szolidárisak, hiszen az ezekhez hasonló ügyekben nem csupán a Néppárt magyar képviselői folytatnak elvi politikát is: ha azt látjuk, az emberi szabadságjogok bárhol is sérülnek, a Néppárt minden esetben felemeli a szavát. Amikor például a HírTV műsorszolgáltatásának felfüggesztésén gondolkozott az ORTT, az Európai Néppárt frakcióvezetője erről is kiadott egy nyilatkozatot. Ezt pedig nem csupán azért tette, mert velünk szolidáris, és úgy gondolja, hogy minden országban támogatni kell a tagpártokat, hanem azért is, mert az ehhez hasonló események olyan alapelveket érintenek; amelyeket a Néppárt vall. Ők tehát ilyen formában segítenek minket. Pontosan látják, milyen rossz irányba tart Magyarország, de ennek rendbehozatala elsősorban nekünk, magyaroknak a dolgunk. Azt tanácsolják, a legapróbbnak tűnő problémák mellett se menjünk el szó nélkül, hiszen ha megtesszük - és ezt a történelem már számtalan esetben bizonyította -, az emberek idővel hozzászoknak ezekhez. A jelenleg Magyarországon hatalmon lévő erők folyamatosan tesztelik a türelmünket, s nekünk össze kell gyűjtenünk a bátorságunkat és erőnket ahhoz, hogy ezeket az elfogadhatatlan jelenségeket megállítsuk.

- Az Európai Parlament is olyan megosztott, mint a magyar országgyűlés?

- Gyakran lehettünk már szemtanúi annak; hogy egyes politikai erők megszólalnak a magyar kormány védelmében. Én korábban is beszéltem egyes frakcióvezetőkkel, s hangot adtam annak a véleményemnek, hogy amikor egy ártatlan embert rendőrök vernek agyba-főbe Budapesten, az nem pártkérdés, hanem ténykérdés, s ha ők a saját liberális elveikhez ragaszkodnak, akkor rosszul teszik, ha kiállnak az alapvető emberi jogokat megsértő kollégáik mellett — pusztán pártszolidaritásból. Ami tavaly október 23-án történt, nem az a fontos, melyik magyarországi párt hogyan reagált az eseményekre, hanem az, hogy a magyar rendőrség ok nélkül brutálisan lépett fel magyar polgárok ellen. Amikor Swoboda Úr, az európai szocialisták frakcióvezető-helyettese olyasmit írt, hogy Magyarországon tömegek tüntettek engedély nélkül, akkor emlékeztettem arra, hogy az ő pártja volt az, amelyik az első Schüssel-kormány idején minden hét csütörtökén engedély nélküli tüntetést szervezett, így neki végképp nincs alapja, hogy ilyesféle kérdésekben ilyen hangnemben megnyilatkozzék; sokkal inkább meg kéne védenie az embereket. Nemegyszer volt már arra példa, hogy bizony pirulnia kellett egy-egy képviselőnek; aki kizárólag pártszolidaritási alapon nyilatkozott meg egyes kérdésekben. A francia elnökválasztási kampányból azonban emlékezhetünk arra, hogy a baloldal jelöltje, Segolene Royal asszony a Gyurcsány-hazugságok lelepleződése után pár nappal már azt nyilatkozta, a politikában elfogadhatatlan az effajta viselkedés: a pártpolitikai szempontok helyett az elvi szempontok szerint formált véleményt.

- A Nabucco - Kék Áramlat-vitában azonban egyelőre úgy tűnik, mintha Magyarország lenne az egyetlen, aki szemben úszik az árral...

- Az energiaellátás ügye egy szempontból mindenképpen hasonlít az euró kérdéséhez: a részt vevő országokban meghozott döntések, az ott zajló folyamatok befolyásolják a többi tagország helyzetét is. Az unió erősebb és kevésbé kiszolgáltatott, ha együtt lép fel az energiaellátással kapcsolatos kérdésekben, s azok, akik szembeszállnak a közös állásponttal, azok gyengítik az európai építkezést. Nyilván kemény dió a közös európai energiapolitika kérdése, s minden ország szeretné a saját elképzeléseit önállóan megvalósítani, ám az európai alkotmány újraélesztése kapcsán éppen ez az egyik olyan terület, amelyben nem csupán formai értelemben nyitják meg újra vitát, de tartalmi értelemben is. Vagyis egyre határozottabb az a felismerés, amely szerint a közös energiapolitika erősebbé teszi Európát, csökkenti a tagországok kiszolgáltatottságát, arról nem is beszélve, hogy mindennek éppen Magyarország lenne a legnagyobb haszonélvezője, hiszen mi vagyunk leginkább kiszolgáltatva az orosz gázszolgáltatásnak. Azt kell mondanom, Brüsszelben egészen magas szinten is egyelőre csak csodálkoznak és értetlenkednek azon, hogy egy ország miért cselekszik a saját érdekeivel ellentétesen. Nekünk az lenne az érdekünk, hogy csökkenjen az Oroszországtól való egyoldalú függés, és ne álljon fenn annak veszélye, hogy bármilyen politikai vagy gazdasági esemény kapcsán Oroszország egyszerűen úgy döntsön, hogy lezárja a gázcsapot. Láthattuk, hogy ebben a kérdésben ők nem a piaci magatartásnak megfelelő eszközöket követik, hanem egyes esetekben a politikai nyomásgyakorlás logikáját. Meglehetősen nagy hullámokat ver fel az is, hogy míg Magyarország bizonyos területeken maximális szolidaritást vár el az uniótól, ebben a kérdésben viszont különalkukat köt. Vehetjük példaként a kukoricaszubvenció kérdését, amellyel kapcsolatban kértük a kollégáink támogatását, válaszul pedig azt kaptuk, cserébe próbáljuk rávenni a magyar kormányt, hogy az energiapolitika tekintetében vállalja a szolidaritást Európával. Ha tehát finoman akarok fogalmazni, azt mondhatom, Brüsszelben és Strasbourgban gyakran nem értik a magyar kormány lépéseit.

- És hanem akar finoman fogalmazni?

- Akkor hozzáteszem, hogy az unióban is emlékeznek, hogy utoljára húsz esztendővel ezelőtt fordult elő Európában olyasmi, amikor egy nagy jelentőségű nemzetközi tárgyalás előtt három nappal a magyar miniszterelnök az orosz elnökhöz ment el látogatásra, illetve tájékoztatásra. Az unióban látják, hogy a magyar kormány egyre gyakrabban nem focizik egy csapatban Európával.

Somorjai Viktória - Magyar Demokrata

fidesz.hu