A közpénzügyek reformja első lépcsőjének nevezte egy csütörtöki konferencián Veres János pénzügyminiszter az állami vagyonról szóló törvényjavaslatot, amely pár napja került az Országgyűlés elé. A cél az, hogy az állam csak azzal a vagyonnak bírjon, amely feladatai ellátásához szükséges. Az ezzel kapcsolatos teendőket fogja keretbe a jogszabály-tervezet.

A tulajdonosi jogok és kötelezettségek összességét - a javaslat szerint - a Nemzeti Vagyonkezelő Tanács gyakorolja. Az operatív teendőket viszont a Nemzeti Vagyonkezelő (NVK) Zrt. végzi, ennek kollektív ügyvezetője a tanács. Az állami vagyon kétféle - kincstári és üzleti - lehet.

Az állami vagyonnal történő gazdálkodással kapcsolatos adatok többsége közérdekből nyilvános. Kivételt jelentenek a folyamatban lévő ügyek adatai, továbbá azok, amelyek állam-, szolgálati-, vagy üzleti titoknak minősülnek.

A tanács hozza az állami vagyonnal kapcsolatos stratégiai döntéseket, de például jogkörébe tartozik az állami vagyon eladása és a hitelfelvétel is. A tanács hét tagú, az elnökre és három tagjára az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter, két tagjára a gazdaságpolitikáért felelős miniszter, egyre pedig az agrárpolitikáért felelős miniszter tesz javaslatot. A kinevezés a miniszterelnök joga, a megbízatás 6 évre szól.

Az NVK Zrt. vezeti az állami vagyonról a nyilvántartást, továbbá előkészíti és végrehajtja a tanács döntéseit. Feladata még, hogy a vagyonnal kapcsolatos ügyekben képviselje az államot. Élén a vezérigazgató áll.

Az NVK Zrt. gazdálkodását 11 tagú ellenőrző bizottság felügyeli. A bizottság elnökét az ÁSZ elnökének javaslatára a miniszterelnök nevezi ki. A tagokat az országgyűlési képviselőcsoportok, valamint az OÉT jelöli, a kinevezés joga esetükben is a miniszterelnököt illeti.

Az állami vagyon hasznosítása bérleti, haszonbérleti, vagyonkezelési és megbízási szerződéssel történhet. Szerződést nyilvános versenyeztetés útján lehet kötni, kivételesen azonban megengedi a javaslat a zártkörű versenyt is. Állami vagyont központi költségvetési szerv is csak az általános piaci feltételek szerint kaphat használatba, vagyis fizetnie kell érte.

Az állam csak olyan cégben lehet tulajdonos, amelyben a felelőssége nem magasabb a tulajdoni hányadánál, a tulajdoni hányadának pedig meg kell haladnia az 50 százalékot (ez a többségi befolyás). Állami tulajdon eladására csak az NVK Zrt. jogosult, az értékesítés lebonyolítására azonban közbeszerzést írhat ki. Az eladás versenyeztetéssel történik, de hosszú az a lista, ahol ez nem kötelező. Például verseny nélkül adható el állami vagyon önkormányzatnak, külföldi államnak is.

Az állami cégek eladásakor előnyt élvez az a társaság, amelyben legalább 25 százalékos tulajdoni hányaddal bírnak az adott cég alkalmazottai.

A törvény várhatóan ez év szeptemberében léphet hatályba, de több szabály - például az is, amely a költségvetési szerveknek pénzért adja használatba a vagyont - csak jövő év első napjától hatályos.

MTI - fidesz.hu