Hétfőn az egykor Baranya főispánjaként is ténykedő politikus nyughelyén, a siklósi várban, másnap Pécsett, a megyei önkormányzat díszterme előtti folyosón, az államférfi mellszobránál tisztelgünk - mondta el Ódor Imre.

Hozzátette: a Baranya Megyei Közgyűlés tagjai kedden korabeli ruhákba öltözve díszközgyűlést tartanak és határoznak egy Batthyány Kázmér-emlékdíj alapításáról, melyet a helytörténeti kutatásokban kiemelkedő eredményeket elért személyeknek ítélnek oda.

A levéltár igazgatója szólt arról, hogy a bicentenárium alkalmából lesz tudományos emlékülés Siklóson és bemutatnak két, a külügyminiszter életéről és munkásságáról szóló kiadványt is.

Ódor Imre Batthyány Kázmért méltatva szólt arról, hogy az államférfi nemcsak a Szemere-kormányban betöltött pozíciójából adódóan méltó az utókor emlékezetére, hanem mert vitathatatlan érdemei vannak a reformkor vívmányainak, így a szólásszabadság elérésében, a magyar mint hivatalos nyelv bevezetésében, valamint a közteherviselés és az örökváltság megvalósításában.

Kitért rá, 1846-1847-ben Batthyány Kázmér bújtatta Táncsics Mihályt szlavóniai birtokán és kulcsszerepet játszott Kossuth Lajos követté választásában, a szabadságharc idején pedig a honvédek toborzásában.

A szabadságharc utolsó napjaiban Görgey Artúr tábornok mellett az orosz seregek vezéreivel tárgyalt, majd a bukást követően török területre emigrált, távollétében halálra ítélték.

Élete utolsó négy évét Párizsban töltötte, ahol egy sérvműtétet követően váratlanul elhunyt. Hamvait 1987-ben, a francia fővárosban exhumálták, majd a siklósi családi kriptában helyezték végső nyugalomra.

MTI - fidesz.hu