A szakember elmondta: az Európai Unió 2007 és 2013 közötti költségvetési időszakában Magyarország vidékfejlesztésre - az agrárium versenyképességére fordítandó 1000 milliárd forinton felül - az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (ÚMVP) keretében mintegy 180 milliárd forint áll rendelkezésre. A kormány, illetve az FVM elsődleges célja a falu és város életminősége közötti különbségek, valamint a köz- és egyéb szolgáltatásokhoz való hozzáférés terén meglévő esélyegyenlőtlenségek mérséklése, megszüntetése - különös tekintettel a 35 leghátrányosabb kistérségre. Az előttünk álló hét évben két alapvető törekvés biztosítja majd a vidékfejlesztési célok megvalósulását - húzta alá a szakember. A mikro-vállalkozások támogatásán alapuló munkahelyteremtés, illetve a tenni akaró helyi közösségek szervezése és bevonása a kistérségi szintű döntéshozatali folyamatokba.

A Helyi Vidékfejlesztési Irodákat nyílt pályázat útján hirdették meg. A 167 kistérségből 520 pályázat érkezett, melyeket az FVM szakemberei bíráltak el, illetve értékeltek ki. A felügyeletet a Vidékfejlesztési, Képzési és Szaktanácsadási Intézet (VKSZI) látja el. Az elmúlt 3 hétben a nyertes pályázók képzése zajlott az irodavezetők részére, öt régiós központban: Miskolcon, Debrecenben, Gyulán, Bikalon és Sopronban.

A Helyi Vidékfejlesztési Irodák legfőbb feladata a 167 vidéki kistérség állami és önkormányzati, civil, illetve vállalkozói szereplőinek közösséggé szervezése, helyi vidékfejlesztési terv elkészítése, a közösségi fejlesztések előtérbe helyezésével. Az irodavezetők a képzést követően akkreditációs vizsgát tesznek, s június végétől kezdhetik meg munkájukat az irodákban. Mint a jelenlévő Kőrösiné Bődi Juliannától megtudtuk, kistérségenként egy iroda lesz, az Észak-alföldi Régióban 27, míg Hajdú-Bihar megyében 9.

Nyírő Gizella - fidesz.hu