A trianoni béke igazságtalan volt, s azok is tudták, akik tető alá hozták - hangsúlyozta a Trianon-emlékműnél a parlament külügyi és határon túli magyarok bizottságának elnöke. Németh Zsolt hozzátette: "nagyon is jól tudták azok is, akik haszonélvezői voltak; a szlovákok, a románok, a szerbek és a többiek".

"Tudják ma is, erre utalnak a szomszédainknál azok a heveny reakciók, amelyeket Trianon nevének említése vált ki" - mondta a Fidesz politikusa. Emlékeztetett arra, hogy tíz évvel ezelőtt az alapszerződések körüli vitákban "milyen erősen ragaszkodtak a szomszédos országok ahhoz, hogy Magyarország másodszorra is deklarálja a határok megváltoztathatatlanságát".

Németh Zsolt emlékeztetett: már a kortársak is azon a véleményen voltak, hogy Magyarországot Trianonban "nem megbüntették, hanem kivégezték". Az országvesztés "társadalmi léptékű sokkot váltott ki" - tette hozzá.

Ugyanakkor - mutatott rá - látnunk kell, hogy "ami nekünk magyaroknak nemzetcsonkítás, igazságtalan és súlyos következményekkel járó nagyhatalmi diktátum, az a szomszédaink számára győzelem, történelmi igazságtétel az elszenvedett vélt vagy valós sérelmekért.

Németh Zsolt kijelentette: "ebben az ellentmondásos helyzetben meg kell értetnünk az európai és nemzetközi közvéleménnyel, hogy Trianonnal végső soron senki sem járt jól, még a látszólagos győztesek sem", ezért ideje, hogy "közösen számoljuk fel a máig ható káros következményeket".

Az Országgyűlés szakbizottságának elnöke úgy fogalmazott, hogy a magukat 1920. óta nemzetállamként definiáló, valójában azonban "nagyon is soknemzetiségű országokban" a kisebbségi kérdés megoldatlansága és a politikai akarat hiánya "minden bizonnyal a mai napig hátráltatja a demokrácia és a jogállamiság kialakulását".

Az utódállamokban a magyarok "másodrendű állampolgároknak érzik ma is magukat", Magyarországon pedig "másodrendű magyarnak", sőt 2004. december 5-e óta "nem csak másodrendűnek, hanem egyenesen feleslegesnek is érezhetik magukat" - emlékeztetett Németh Zsolt.

A külügyi bizottság elnöke hangsúlyozta, Magyarországnak nem lenne más teendője, mint hogy a nemzetközi és európai fórumokon, a kétoldalú viszonylatokban minden erejével támogassa a határon túli magyarok autonómia-törekvését. Közölte, a magyarországi politikai szereplőknek nem egyes határon túli magyar személyeket, politikai csoportosulásokat, hanem "közösen vallott értékeket és egyetértésben rögzített célokat kellene támogatnia". A konszenzus kialakítására pedig működtetni kellene újra a Magyar Állandó Értekezletet (MÁÉRT) és annak szakbizottságait - tette hozzá.

A trianoni békeszerződést 87 évvel ezelőtt, 1920. június 4-én írták alá az első világháború győztes nagyhatalmai és Magyarország képviselői. A döntés értelmében Magyarország területe a csaknem 283 ezer négyzetkilométerről 93 ezerre, lakossága 18 millióról 7,6 millióra csökkent.


MTI - fidesz.hu