A hidegháború vége óta Oroszország nem tart európai célpontokra beirányzott rakétákat.

Ha az amerikaiak megvalósítanák tervüket, Oroszország hatékonyabb támadó rendszereket fejlesztene ki válaszul - fejtette ki az orosz elnök több tömegtájékoztató eszköznek adott nyilatkozatában. A G8-országok kiválasztott médiaszervei kérdezték Oroszország hivatalos álláspontjáról a Nyolcak csoportjának június 6-i csúcsértekezlete előtt. Elvileg csak hétfőn jelenhetett volna meg a pénteken adott interjú, de a Der Spiegel német hírmagazin "részlegesen" megtörte az embargót, közölve az interjú egy részét. Erre reagálva a Corriere leközölte vasárnap a teljes szöveget.

Putyin elismerte, hogy a kilátásba helyezett orosz lépések újabb fegyverkezési versenyt indíthatnak útjára, de úgy vélekedett, hogy nem Moszkva tehetne róla. "Nem mi kezdtük módosítani a hadászati egyensúlyt, nem mi léptünk ki egyoldalúan az ABM-szerződésből" - idézte a milánói lap. Az 1974-ben megkötött szovjet-amerikai ABM-szerződés a rakétavédelmi rendszerek kiépítését korlátozta. Az Egyesült Államok 2002-ben hátat fordított a szerződésnek, hogy ne akadályozza rakétapajzsának létrehozásában.

Putyin szerint nem lehet hitelt adni annak a washingtoni érvelésnek, hogy a rakétapajzs orosz határ mellé telepítendő elemei "lator államok", főleg Irán rakétatámadásait lesznek hivatottak elhárítani. "Iránnak nincsenek olyan hatótávolságú rakétái, amelyek fenyegethetnék az amerikaiakat vagy európai szövetségeseiket. Nyilvánvaló, hogy ez az újítás ellenünk, oroszok ellen irányul" - vélekedett.


MTI - fidesz.hu