A Medgyessy sétányon álló Főnixmadár-szobornál Fauszt Zoltán aljegyző beszéde elején leszögezte: Debrecen történelme egyszerre bővelkedik dicső és szomorú eseményekben. Az egyik legnagyobb tragédia 1944. június 2-án, a nyugati partraszállás előtt néhány nappal következett be, amikor is véget ért az az illúzió, hogy a várost elkerülheti a bombázás. Debrecen saját példáján keresztül érezte át Drezda lakosságának vérveszteségét, hiszen a katonai célpontok mellett civil áldozatok sokasága jelezte a háború pusztítását. Mintegy 300 tonna bomba hullott az állomásra és környékére, épületek tűntek el a föld színéről, megsérült a Nagytemplom egyik tornya is - részletezte a szónok. Az 1260 valószínűsített debreceni áldozatot hősi halottaknak kijáró temetéssel helyezték örök nyugalomra.

A vasútállomás épülete falán elhelyezett márványtábla előtt Koi István, a MÁV Zrt. területi igazgatója emlékezett a legtöbb áldozatot követelő 63 évvel ezelőtti napra. Mint mondta, egyszerre kezdték meg a közlekedési csomópontok - Szolnok, Szeged, Debrecen, Nagyvárad, Kolozsvár - bombázását, amely azonban rengeteg civil áldozatot is követelt. Az adatok szerint 2387 magyar esett el a szőnyegbombázás következtében. "Örökké éljen az elhunytak emléke, s figyelmeztessen bennünket!" - fejezte be megemlékezését.

A helyszíneken Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata, a MÁV Zrt., a Magyar Posta Zrt., a megyei közgyűlés alelnökei, a megyei rendőr-főkapitányság és a városi kapitányság vezetői, a Katasztrófavédelem Igazgatósága, a Magyar Honvédség V. Bocskai István Lövészdandár, valamint a pártok képviselői helyezték el a megemlékezés koszorúit.


Nyírő Gizella, fidesz.hu