Az 52 oldalas elemzés a ciszjordániai helyzetre összpontosít, megállapítva: a viszonylag kicsi, 5600 négyzetkilométeres területet mintegy 550 izraeli ellenőrzőpont és útzár, emellett 700 kilométernyi fal és kerítés szabdalja fel.

Izrael azzal érvel, hogy erre a korlátozó rendszerre az öngyilkos merényletek és egyéb terrortámadások elkövetésének céljával Izraelbe tartó palesztinok visszatartása végett van szükség. Mindazonáltal gyakorlatilag az összes ellenőrzőpont, útzár, kapu, valamint a fal, illetve kerítés szinte teljes egésze Ciszjordánia területén belül van, nem a térség és Izrael határán - áll az Amnesty International hétfői jelentésében.

Az AI szerint a terület kétmilliós palesztin lakosságára kirótt szigorú izraeli mozgáskorlátozás törvénysértő, mivel aránytalan, megkülönböztető jellegű és sérti a szabad mozgáshoz fűződő jogot. A korlátozásokat "azért rótták ki a palesztinokra, mert palesztinok" - fogalmaz az emberi jogi szervezet évfordulós elemzése.

A jelentésben ismertetett esetek között szerepel egy palesztin családé, amely március 8-án éjjel légzési nehézségekkel küszködő, féléves kisgyermekével sietett a rámalláhi kórházba. A kocsit egy izraeli ellenőrzőpontnál megállították, és mivel az anyánál nem voltak személyazonosító iratok, a katonák nem engedték tovább a szülőket. A kisgyermek húszperces várakoztatás után a kocsiban meghalt.

Tavaly augusztusban egy vajúdó palesztin nőt nem engedtek át egy ellenőrzőponton a nábluszi kórházba; a nő a földúton szülte meg kislányát, aki nem sokkal később meghalt.

Az Amnesty International szerint az ilyen esetek "nem újak, és nem is ritkák".

Az izraeliek által épített falról az elemzés megállapítja: ha azt a 2006-ban kijelölt legutóbbi útvonalterv szerint építik fel, akkor 42 ciszjordániai város és falu több mint 60 ezer lakója kerül a fal és az 1949-es tűzszüneti határvonal közé. E települések közül tizenkettő - 31 ezer lakóval - teljesen körül lenne zárva, és a palesztin terület több mint 10 százaléka kerülne a fal mögé.

A palesztinok számára a fal megközelítése is halálos veszélyt jelent; tavaly decemberben izraeli katonák egy 14 éves kislányt lőttek agyon, aki a fal közelében játszott társával. Az érintett izraeli szakasz parancsnokát leváltották és felelősségre vonták, és a katonai rendőrség vizsgálatot indított, de az ügyben érintett katonák közül eddig senkit nem idéztek törvény elé - áll az Amnesty International elemzésében.

A jelentés szerint jelenleg 450 ezer izraeli telepes él megszállt palesztin területeken. Az izraeli telepítési politika nemzetközi jogot és alapvető emberi jogi előírásokat sért, mivel állampolgársági, nemzetiségi és vallási alapon diszkriminál; a telepeken csak zsidók élhetnek, akik izraeli állampolgárságra és törvényi védelemre jogosultak, akkor is, ha más országokból érkeztek, és soha nem laktak Izraelben.

Az izraeli telepesekre támadó palesztinokra izraeli katonai bíróságok rónak ki kemény ítéleteket, a palesztinokat megtámadó, ingatlanaikat leromboló izraeliek ellen ugyanakkor szinte soha nem indul büntető eljárás - áll a jelentésben.

Az AI az évfordulós elemzésben felszólítja az izraeli hatóságokat a kollektív büntetéssel felérő korlátozások és útzárak feloldására, a fal építésének beszüntetésére és a már megépült szakasz lebontására, valamint a telepek építésének és bővítésének leállítására. Ugyancsak felszólítja az emberi jogi szervezet a palesztin fegyveres csoportokat az izraeli polgári személyek elleni támadások beszüntetésére a megszállt területeken és Izraelben egyaránt.


MTI - fidesz.hu