A két párt közti egyeztetésért felelős szabad demokrata államtitkár lapunknak azt mondta, hogy "mindössze" egy határidő következetes betartását követelik: az egészségbiztosítás rendszeréről szóló végleges döntésnek június 25-ig meg kell születnie. Az SZDSZ-ből egyre keményebb a figyelmeztetés: ha a reformok kibontakozását a szocialisták tovább késleltetik, nincs értelme a koalícióban maradni.

A fenyegetés valódi súlyát persze sokan alulbecsülik. Nem is alaptalanul. A szabad demokraták az utóbbi öt évben többször nagydobra verték már, hogy elvi nézeteltérések miatt felmondják a szövetséget. A legkomolyabb szakítópróba az előző miniszterelnök ügynökmúltjának napvilágra kerülése volt, de az államfő megválasztásakor is egymásnak esett a két párt. Aztán az SZDSZ miniszterei mégis mindig megőrizték bársonyszékeiket, és parlamenti frakciójuk engedelmesen támogatta tovább a kormány valamennyi akcióját.

Szerintünk a szakadás perspektívája most azért rajzolódik ki élesebben, mert a liberális párthoz közel álló gazdasági érdekcsoportok nem tudnák lenyelni a több-biztosítós rendszer kialakításának késleltetését. Az MSZP-ben ugyanakkor egyre erősebben hallatja a hangját az a csoport, amely az ellenkező előjelű döntést szorgalmazza. A kormányfő két tűz közé került, és elképzelhető, hogy elvbarátainak nyomása eléri azt, amit az őszi nagy tömegmegmozdulásoknak nem sikerült. Vagyis a koalíciós összetűzés következményeként Gyurcsány Ferenc akár el is búcsúzhat a hatalomtól.

Az SZDSZ elvhűségét ebben az esetben értékelnünk lehetne, de úgy véljük: kár, hogy éppen a kétes kimenetelű több-biztosítós rendszer védelmében lépnek fel a liberálisok ilyen határozottan. Biztosan nagyobb szolgálatot tehettek volna a választóknak, ha például - kampányígéreteik szellemében - a jelentős adócsökkentés ügyében adtak volna ultimátumot a kormányfőnek. Talán akkor a szabad demokraták nem zuhantak volna ilyen mélyre a közvélemény szemében. A koalíciós válság mögött ugyanis azt észleljük, hogy mindkét párt kétségbeesetten küzd a népszerűségvesztés rémével. Egyik úgy, hogy mindent feláldoz a reformokért, a másik pedig éppen a liberális zsarolás visszaverésével szerezne érdemeket saját táborában.

Nem hisszük persze, hogy a választók nagy tömegeinek rokonszenvét ilyen belháborús manőverekkel vissza lehet szerezni.

Magyar Hírlap


fidesz.hu