Most, hogy mindkét ország konszolidálódott, legfőbb ideje, hogy felelevenítsük a régi kapcsolatokat - mondta Buteflika elnökkel Algírban lezajlott találkozója után Sólyom László köztársasági elnök, aki szerint algériai látogatása - minden idők első magyar államfői vizitje az észak-afrikai arab országban - azt demonstrálja, ismét a régi szintre emelkedtek a két ország közti kapcsolatok.
Sólyom László - mint mondta - látogatásával kifejezni kívánta Magyarország azon határozott szándékát, hogy európai uniós tagállamként a Mediterráneum és az afrikai kontinens felé fordul.
Sólyom szükségesnek nevezte kulturális egyezmény aláírását is, és azt mondta, "hasznos lenne egyezményt kötni biztonsági és rendőri kérdésekben is", vagyis a terrorizmus elleni fellépésben való együttműködésről.
A két államfő részletesen megvitatta azokat a mezőgazdasági területeket, amelyekben különösképpen gyümölcsözőnek látszik az együttműködés.
Sólyom szerint az algériai fél nyitott arra, hogy a magyar környezetvédelmi ipar - hulladékkezelés, víztisztítás, talajjavítás - is helyet kapjon a kétoldalú kapcsolatokban.
A két elnök a világpolitikai kérdések közül érintette a Közel-Keletet, Afganisztánt, Irakot. Sólyom leszögezte, hogy Algéria aktív részvétele nélkül elképzelhetetlen a béke és biztonság a Földközi-tenger térségében.
A magyar államfőt különösképpen érdekelte Algéria afrikai szerepe, ezen belül is Algéria, Nigéria és a Dél-Afrikai Köztársaság "Nepad" néven emlegetett közös kezdeményezése, amely úgy fejlesztené a földrészt, hogy ne lehetőleg ne legyen szükség "külső beavatkozásra és megoldásokra". Buteflika elnök ígéretesnek tartotta a koncepciót, amely alapján az államcsínnyel hatalomra került rendszereket ők maguk kényszerítenék visszalépésre.
Az elnökök egyetértettek abban, hogy az emberi jogok ugyan egyetemesek, de minden országnak a saját kultúráján belül kell alkalmaznia azokat. Nyilvánvaló - mondta a magyar államfő -, hogy az emberi jogok közül különösen Afrikában most a gazdasági és szociális jogok a legfontosabbak; nincs értelme önmagában csak az emberi jogokról beszélni, elvonatkoztatva minden más körülménytől, és azokat nem lehet erőszakkal rákényszeríteni egyetlen népre sem.
Az államfők áttekintették azt a történelmi időszakot, amely mindkét ország idegen megszállás alóli felszabadulásához vezetett. Buteflika elnök kijelentette, hogy Algéria "soha nem felejti el" a függetlensége harcához nyújtott "nemes és bátor" magyar támogatást, így azt, hogy a szabadságharc idején algériai sebesültek részesülhettek kórházi kezelésben Magyarországon, később algériai diákok tanulhattak magyar egyetemeken, és hogy Magyarország gazdasági együttműködéssel, szakértőkkel, szakemberképzéssel is segítette is az algériai függetlenség megszilárdítását.
Általános a várakozás, hogy a rendkívüli szívélyességgel fogadott magyar államfő algériai látogatása további lökés ad az amúgy is újra fellendülőben lévő kétoldalú gazdasági kapcsolatoknak. Algéria tavaly utolsó adósságát is törlesztette Magyarországgal szemben, s az afrikai országba irányuló magyar export 2006-ban elérte a 71,8 millió dollárt, vagyis a 2000. évi mélyponthoz képest több mint tízszeresére nőtt, ráadásul korszerű összetételű, azaz főleg gépipari jellegű.
Magyar gazdasági szakemberek szerint nagyon reális az esélye annak, hogy a kétoldalú kereskedelem - amelyben tavaly a magyar import még az 1 millió dollárt sem érte el, vagyis szinte kizárólag magyar kivitelből állt - rövid időn belül újra elérje az egykori 200 millió dolláros szintet, amit nyilván elősegít majd az előkészületben lévő gazdasági keretegyezmény is. A gazdasági szakemberek szerint a fizetőképes Algéria megbízható üzleti partner, ügyel a jó hírére. Évi 42 milliárd dolláros árbevételével a Sonatrach algériai olaj- és gáztársaság egész Afrika messze legnagyobb vállalata.
A Sólyom-látogatás kapcsán az Algéria iránti külföldi érdeklődés általános megélénkülésére mutatott rá hétfői vezércikkében a vezető francia nyelvű algériai kormánylap. Az El Moudjahid megjegyzi, hogy Sólyom László személyében egy "hagyományosan baráti" állam elnöke látogatott Algírba, az utóbbi időben "a Földközi-tenger déli partjának egyik legjelentősebbé vált helyére", és ez volt az egyik első, Európán kívüli útja.
A lap szerint visszatérőben van az együttműködés Magyarországgal, amely a múltban már bizonyított a nemzetközi politikában való közös fellépéssel, valamint azáltal, hogy az 1960-as években gazdasági együttműködést valósított meg és szakembereket képezett ki a születőben lévő nemzeti (algériai) iparágak számára.
Az algériai politikai helyzet a "fekete évtizedben" (az iszlám terrorizmus idején), valamint a volt szocialista országokban végbement politikai változások szünetet okoztak Algéria és hagyományos szövetségesei kapcsolataiban, de most megújul a viszony Algéria és az Európai Unió e része között - írta a lap, amely szerint mindez megnöveli az algériai diplomácia mozgásterét, főként Magyarországon, ahol minden kapaszkodó adott az expanzióhoz, ezek közül is a legerősebb a "humán fogódzó", vagyis az emberek között az elmúlt évtizedekben szövődött kapcsolatok.
MTI - fidesz.hu