Tizenkét éve a gazdaságpolitika még építhetett az erőteljesebb belső fogyasztásra, jelentősek voltak a privatizációs tartalékok, Kelet-Európa "bezzegországa" voltunk, ezzel szemben ma az egyetlen kitörési pontot az európai uniós pénzek jelentik. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara azt javasolta a kormánynak, hogy az eredetinél kétszer több pénzt szánjon az uniós forrásokból a magyar gazdaság, főként a mikro- és kisvállalkozások megerősítésére, munkahelyteremtésre, a tervezett 14 százalékos mérték ugyanis kevés ahhoz, hogy kibillentse a gazdaságot a mai állapotából. "Uszodaépítésből, főtérfelújításból és kerékpárút-építésből legfeljebb átmenetileg lesz több munkahely" - mondta Parragh László, az iparkamara elnöke. Szerinte ma Magyarországon nincs gazdasági növekedést megalapozó gazdaságpolitika.

Mivel a kormány 2011-ig nem készül adóreformra, ebből a mai szerény növekedés konzerválása következik. A beruházások drámai mértékű megtorpanása azt is jelenti, hogy nem teremtődik meg a későbbi növekedés alapja.

A mai folyamatok a mikro- és kisvállalkozások jelentős számának csökkenéséhez, a foglalkoztatás további mérséklődéséhez, vagyis e szektor kivéreztetéséhez vezetnek, ennek egyenes következménye, hogy ezeket a piacokat is oda fogjuk adni a külföldieknek. Az elmúlt fél évben tovább emelkedett a létszámot csökkenteni szándékozó és tovább csökkent a létszámnövekedést célzó vállalkozások aránya. Mindez a konjunktúrafelmérések szerint a foglalkoztatottság további szűkítését vetíti előre.

Inflációs sokkot él át a magyar gazdaság - áll a GKI Gazdaságkutató Zrt. konjunktúrajelentésében. A fogyasztóiár-szint az első negyedévben kilenc százalékkal nőtt. A kormányzati intézkedések hatására a foglalkoztatottak száma a költségvetési szerveknél három és fél százalékkal csökkent. Az elbocsátottak egy részét felszívta ugyan a versenyszféra - itt mintegy másfél százalékos volt eddig a létszámbővülés -, de az összes állástalan nem tudott elhelyezkedni. A reálkeresetek hét százalékkal estek vissza az első negyedévben, ez azonban egyelőre nem járt együtt a fogyasztás csökkenésével. Az emberek megtakarításaikból próbálják szinten tartani életszínvonalukat. A lakásvásárlás sem csökkent a bérekkel azonos mértékben - ez pedig a GKI szerint a kedvező hitelfelvételi lehetőségek következménye.

A nyugdíjak az árakkal összehasonlítva négy százalékkal csökkentek. A beruházások a tavalyi visszaesés után az idén ismét növekedésnek indultak (négy százalékkal), az üzleti szférában az állami és az önkormányzati beruházások azonban megtorpantak.

A gazdaságban összességében háromszázalékos növekedést várnak a kutatók éves szinten. Ez többnyire az építőiparnak és a belföldi turizmusnak tulajdonítható. Az enyhe tél miatt ugyanis az építőipar szinte zavartalanul termelt az év elején is, az ünnepek miatt kialakult hosszú hétvégék pedig a belföldi turizmusnak adtak lendületet.

Magyar Hírlap összeállítás


fidesz.hu