Sokan csak reklámcélokból tüntetik fel termékükön a bio jelzőt. Garanciát arra, hogy valóban bioeljárással termett, készült a csomagolásban található élelmiszer, a Biokontroll embléma jelent. Kétféle biotermelő van: a megszállott, aki évszázados módszerekkel küzd a károsítókkal szemben, a másik a nagyobb haszon reményében vág bele a biobizniszbe. A remélt 30-50 százalékos felárért mindketten komoly pluszköltséget vállalnak. Mind ez ideig pedig lassan, de évről évre nőtt a biofogyasztás: a fejlettebb élelmiszer-kultúrájú országokban a teljes piac néhány százalékáig az elmúlt 30 évben.

Magyarországon egyelőre alig fél százalékra tehető a biotermékek részesedése a fogyasztásból - tehát van még tér a fejlődésre. Hazánkban 120 ezer hektáron, azaz a termőterület két százalékán termesztenek bioélelmiszert. Ez az arány az uniós átlag mintegy fele - mondta Roszik Péter, a nemzetközi ellenőrzési joggal felruházott Biokontroll Hungária Kht. ügyvezető igazgatója.

Az elmúlt években azonban megállt a biotermesztés növekedése. A korábbi gyors megugrást ugyanis az új biotermesztőknek szóló támogatási program segítette elő, ez viszont már kifutott, így a jelentkezők száma is apad. Az új belépőknek a piacon kellett volna, illetve kellene megtalálniuk számításaikat. Ez azonban nem egyszerű: a hétköznapiról a biotermesztésre való átállás évei alatt csak nőnek a költségeik. A remélt extra árbevétel addig várat magára, amíg a szigorú ellenőrök meg nem adják a bio jelzőt a terménynek. A helyzet 2009-től változhat: az Új Magyarország vidékfejlesztési program keretében induló pályázatok segítik az ökogazdálkodókat - vagyis támogatással újra rentábilissá válhat biotermelőnek lenni.

Ma a biogazdálkodásba bevont területek fele gyep, fele pedig a bioállattartás takarmányigényét kiszolgáló és árunövényt termő szántó. Ültetvény alig van. Ezen a területen több mint 1200 regisztrált és folyamatosan ellenőrzött termelő dolgozik, 150 gazdaság foglalkozik bioállattartással.

A Hortobágyi Halászati Zrt. például azért indította el a biogazdálkodást, mert területük a Hortobágyi Nemzeti Parkban van - a nagyobb jövedelem nem igazán játszott ebben szerepet. Ahogy Sebestyén Attila kereskedelmi vezető elmondta, a külföldi piacokon általában 50 százalékos ártöbbletet jelent a bio minősítés, itthon legfeljebb 20-30 százalékot. Ám ez a magasabb ár nem feltétlen jelent többletjövedelmet - tette hozzá -, ugyanis a biotermelés a hagyományos termeléshez képest kisebb hozammal, s nagyobb ráfordítással jár. Ám a nemzeti park területén nekik környezetkímélő módszerekkel kell gazdálkodniuk, és akkor már a végterméket érdemes bioként forgalmazni. Eddig bio ragadozó és növényevő halakkal jelentek meg a piacon, de idén már a ponty is megkapta a Biokontroll Kht.-től a forgalmazási engedélyt. Az édesvízi biohalakat német és osztrák piacra is exportálják.

A feldolgozók legtöbbje a hagyományos élelmiszerek mellett készíti biotermékeit. A Körös-Maros Biofarm Kft. különleges tejfeldolgozásra vállalkozott a laktózmentes szója és desszertek mellett. Ma országosan kapható a cég bioteje, -joghurtja, -tejföle. S hogy a fogyasztók forinjaiért éles küzdelem zajlik ezen a piacon is, jelzi: korábban előfordult, hogy lemásolták a cég termékeit. Németh Vilmos elnök szerint ezért ma nem folytatna nyílt üzletpolitikát.

A nagyobb kereskedelmi láncok mindegyike foglalkozik biotermékekkel, de alig van, amelyik a többi terméktől elkülönítve kínálja azokat. A Spar Ausztriából hozta ezt a hagyományt: a nagyok közül először jelent meg úgynevezett bio-szigetekkel üzleteiben. A lánc üzleteiben 1998 óta forgalmaznak biotermékeket, és két éve megjelent saját biomárkájuk is. Ezeket a cikkeket főként Ausztriából hozzák, de a jövőben egyre több magyar termelőt is bevonnak - így a saját márkák között már megtalálható a hazai bioliszt és biotej. A biopiac térhódítását mutatja, hogy a Cora is ráerősít a biotermékekre: az áruházlánc most adott ki először akciós biokatalógust.

Magyarországon a lakosságnak csak kis aránya választja meg gondosan ételeit - derül ki a GfK Piackutató Intézet felméréséből. A kutatásban részt vevő ezer fő közel alig 13 százaléka figyel oda az egészséges, kiegyensúlyozott táplálkozásra. Köztük is többségben vannak a nők, arányuk 70 százalékot tesz ki. A bioélelmiszerekkel kapcsolatos, leggyakrabban említett elvárások közé tartozik a vegyszermentesség, a természetesség és az egészségre gyakorolt pozitív hatás. Igaz, azt a megkérdezettek mintegy harmada nem tudja, mitől is "bio" egy bioélelmiszer. A válaszadók a bio jelző tartalmát legtöbbször a "növényvédőszer-, műtrágya- és vegyszermentes, azaz nem permetezett"-ként jelölték.

Czauner Péter, Népszabadság


fidesz.hu