Nehéz helyzetben lesznek az idén a frissdiplomások, akiknek döntő többsége szeptemberben állna munkába, hiszen a gazdaság és ezzel együtt a foglalkoztatás, a munkaerőpiac korlátozottan bővül - mondta lapunknak Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára. Az élőmunka terhe ugyan munkaadói oldalról nem nőtt, de az egyéni járulék emelkedett, és a cégeket más intézkedések is szigorúbb gazdálkodásra kényszerítik. Mivel a gazdasági folyamatoknak köszönhetően a régebbi, gyakorlattal rendelkező munkavállalók bérét is alacsonyan lehet tartani, sokan nem bajlódnak az újak betanításával - tette hozzá Dávid. A multik csak töredékét szívják fel a magyar diplomás és szakmunkás végzettségű munkaerőnek, és miután a kkv-k egyelőre nem bővülnek, szakértők szerint az idén nagy lesz a verseny a frissen végző diákok között. Most is jópontot jelent az állásinterjún, ha valaki a Corvinuson, az ELTE jogi karán vagy valamelyik természettudományi szakán végez. Az IBS, a Műszaki, a Miskolci vagy a Pécsi Egyetem szintén jó ajánlólevél és keresik a PSZF-eseket is. A leghasználhatóbb tapasztalat a releváns szakmai, de ha ez nincs, előnyt jelent bármilyen munkahelyen eltöltött időszak - akár a gyorséttermi kiszolgálói vagy az önkéntes, civil szervezeteknél eltöltött munka is - mondta a NAPI Gazdaságnak Juhos Andrea karrier-tanácsadó, a DBM Magyarország ügyvezető partnere. Legalább három hónapnyi gyakorlat ér valamit, de ideális esetben a hallgató már másod-harmadéves korától dolgozik.

A szakember szerint ma már legfeljebb auditorcégek vesznek fel nagy tömegben - ez 50-60 főt jelent - frissdiplomásokat. Mivel még mindig a használható nyelvtudás az egyik legfontosabb feltétel a magyarországi munkaerőpiacon, sokat ér a külföldi tapasztalat, legyen az ösztöndíjas tanulmány vagy akár gyermekfelügyelet. Bármilyen jellegű legyen is a gyakorlat, a munkáltató számára azt bizonyítja, hogy a jelentkező képes beilleszkedni idegen közegbe, beszéli a nyelvet és tudja, mit jelent dolgozni - véli Juhos Andrea, aki találkozott már olyan esettel, amikor az iskolából kikerülő, gyakorlattal nem rendelkező munkavállalónak el kellett magyarázni, hogy sem strandpapucsban, sem másnaposan nem mehet be a munkahelyére. A humánértelmiségiek, a volt tanár- és bölcsészszakosok egyre gyakrabban próbálkoznak a reálszférában, és ha korábban nem szoktak hozzá vagy képesek levetkőzni a közigazgatásban megszokott gondolkodásmódot, gyakran sikerrel illeszkednek be például a kisebb-nagyobb társaságok hr-, média vagy pr-osztályain.

Mivel sok a diplomás fiatal, nem mindenkinek jut végzettségének megfelelő poszt. Van, aki például recepciósként vállal állást abban a reményben, hogy ha bizonyít, később feljebb léphet a ranglétrán, ám ezzel a középfokú végzettségűek elől veszik el a munkalehetőséget.

Az angol mellett érdemes egzotikus nyelveket tanulni: a szakemberek tapasztalata szerint egyre nagyobb szükség van például kínaiul tudó fiatalokra; komoly és egyre jelentősebb versenyelőnybe kerülhet a munkapiacon az, aki időt és energiát fektet ennek az ázsiai nyelvnek az elsajátításába. A nyelvtudás mellett a hiányzó mobilitás korlátozza leginkább a magyar fiatalokat, pedig egy-két külföldi cégnél eltöltött év után Magyarországon is sikerrel szállhatnának harcba a jobb munkahelyekért.

Willin-Tóth Kornélia, Napi Gazdaság


fidesz.hu