Az ügy előzménye: a megyei SZDSZ-elnök sajtótájékoztatón jelentette be június 4-én, miszerint a liberálisok mélységesen elítélik a Trianon-szindrómát, mely kezd kibontakozni az országban, így Debrecenben is. Leginkább az önkormányzat hivatalos ünneplését és koszorúzását sérelmezi. Szerinte június 4. nem nemzeti ünnep, így azt sem érti, a honvédség helyőrségei milyen rendszer alapján vesznek részt különböző városi ünnepségeken.

Kovács Zoltán szerint nehéz eldönteni, hogy a nagy meleg, az egyszerű ostobaság, vagy a kétségbeesett szerepelni vágyás adja-e Gadus szájába mondandóját. A tanácsnok szerint Gadus és a liberálisok mit sem értenek a trianoni tragédiából, továbbá úgy tesznek, mintha nem értenék a városnak a megemlékezésekkel kapcsolatos szerepét. Kovács Zoltán reagálásában aláhúzta: a megemlékezéseket nem a "reviziós gondolat", az "irredentizmus", vagy éppen a Horthy-rendszer visszaállításának gondolata vezérli, hanem az a felismerés, hogy az 1948-1990 közötti kommunista diktatúra alatt a magyarság kollektív tudatát eltorzító hazugságok után végre szókimondóan, a lelki sebeket feledtetni tudó módon emlékezhessenek a történtekre. Kovács Zoltán kiemelte még, hogy egy közösség kollektív traumája feldolgozásának legrosszabb módja az elfojtás, míg a sebek gyógyítására a szókimondás, a dolgok néven nevezése.

Debrecenben a trianoni békediktátum évfordulóján egyébként Pajna Zoltán alpolgármester mondott beszédet, mely Gadus István véleményével ellentétben nem "szélsőséges jobboldali hőzöngők" előtt hangzott el. Az 5. Bocskai István Könnyű Lövészdandár katonái pedig nem az állami ünnepekre érvényes szabályoknak, hanem a kialakult szokásrendnek megfelelően vesznek részt bizonyos városi ünnepségek méltóságteljes lebonyolításában - áll a sajtóközleményben.

Nyírő Gizella, fidesz.hu