A június 6. és 8. között a németországi Heiligendammban tartandó fórum hátterében alapvető véleménykülönbségek húzódnak. Így nem kizárt, hogy a kellemes hangulatú, informális találkozó esetleg az Oroszország és a Nyugat közötti konfrontáció színterévé válik.

A 2008. márciusi elnökválasztás után leköszönő Putyin elemzők szerint arra próbálja majd felhasználni a találkozót, hogy bizonyítsa: Oroszországra nem lehet civilizálatlan szörnyetegként tekinteni, hanem a többi résztvevővel egyenlő félként kell kezelni. Az orosz elnök legfontosabb célja lesz, hogy hangsúlyozza: Moszkva nem engedi, hogy a kulcskérdésekben nyomást gyakoroljanak rá, és ragaszkodik ahhoz, hogy adott esetben független álláspontot képviseljen. Maria Lipman, a moszkvai Carnegie Központ munkatársa mindenképpen kedves és mosolygós orosz elnökre számít a csúcstalálkozón, aki semmiképp nem fogja dühödten az öklét rázni, ha nem ért egyet valamivel.

A globális fölmelegedés vagy az afrikai országok adósságainak kérdésében várhatóan teljes lesz az egyetértés Moszkva és a nyugati ipari államok között, csakúgy mint Észak-Korea nukleáris leszerelésének, illetve a vitatott iráni atomprogram korlátozásának kérdésében is.

Putyin önbizalmát növelheti, hogy Oroszországot - a világ energiaellátásában betöltött kulcspozíciójának köszönhetően - egyre inkább ismét nagyhatalomként kezdik elismerni, amit ékesen bizonyít, hogy a tavalyi G8-csúcs színhelye Szentpétervár volt. A G8-találkozók rutinos résztvevőjeként az orosz elnök a pár hete megválasztott francia elnökkel szemben is nyeregben érezheti magát, hiszen tapasztaltabb, és jobban átlát bizonyos kérdéseket, mint a kevesebb ideje hivatalban lévő kollégái - vélekedik Igor Suvalov, az orosz elnök G8-megbízottja.

A hidegháború vége óta viszont még soha nem volt ennyire mély szakadék Moszkva és a nyugati országok között. A G8-országok külügyminisztereinek múlt heti berlini találkozóján az amerikai Condoleezza Rice és az orosz Szergej Lavrov alapjában véve különböző álláspontot képviselt számos, a heiligendammi fórum napirendjén szereplő kérdésben. Ezek között van Koszovó jövője és az amerikai rakétapajzs tervezett kelet-európai telepítése. Ez utóbbira válaszul egyébként Oroszország múlt héten sikeres kísérletet hajtott végre új típusú, több robbanófejes interkontinentális ballisztikus rakétával, miközben Putyin a fegyverkezési verseny újraindításával vádolta meg Washingtont.

Az orosz-amerikai viszályon túl Moszkva és London viszonya sem felhőtlen: a brit ügyészség kérése ellenére Oroszország nem hajlandó kiadni a Litvinyenko-gyilkosság fő gyanúsítottját, az egykori KGB-ügynök Andrej Lugovojt. A 2006 novemberében Londonban megmérgezett Alekszandr Litvinyenko volt orosz titkosszolgálati ügynök halálos ágyán Putyin elnököt tette felelőssé az ellene elkövetett merényletért.

Susalov valószínűnek tartja, hogy - tekintettel a komoly nézeteltérésekre - a heiligendammi találkozón részt vevő nagyhatalmak mindenekelőtt azokat a kérdéseket igyekeznek majd megvitatni, amelyekben előrelépésre lehet számítani, és inkább háttérbe szorítják a vitatott ügyeket.

MTI - fidesz.hu