Az amerikai elnök beszédében más országokat is - köztük Kínát, Kubát, Venezuelát, Fehéroroszországot - hasonló bírálattal illetett.

Kínával kapcsolatban Bush kifogásolta, hogy a gazdasági nyitást nem követi politikai nyitás is. - "A kínai vezetők bíznak abban, hogy folytathatják a gazdasági nyitást anélkül, hogy politikai rendszerüket is megnyitnák" - hangoztatta.

Kifejtette, hogy ezekkel az országokkal az Egyesült Államoknak nagyon intenzív és jól működő kapcsolatai vannak. "Azokon a területeken, ahol megegyeznek érdekeink együttműködünk. Más területeken viszont erőteljesen nem értünk egyet" - szögezte le Bush.

Konkrét példaként Oroszországot említette, ahol szerinte nagyon jól indult egy folyamat, ahol azt ígérték a lakosságnak, hogy javulnak az életkörülményei, demokratizálódnak a viszonyok, de ahol a reformok időközben kisiklottak.

"A jó viszonyhoz tartozik, hogy képesek legyünk nyíltan beszélni arról is, amiben nem értünk egyet. Az Egyesült Államok ezért továbbra is fejleszteni fogja kapcsolatait ezekkel az országokkal anélkül, hogy lemondana saját elveiről vagy értékeiről" - hangsúlyozta az amerikai elnök.

Mintegy félórás beszédében úgy vélte, hogy az emberi szabadság következetes kiszélesítése a legjobb eszköz az emberi jogok biztosítására. "A szélsőségesek elleni harcban nem a fegyverek, nem a golyók, hanem a szabadság a legjobb és a leghatásosabb eszköz."

Az amerikai elnök méltatta a kelet-európai rendszerváltásokat és hitet tett a szabadságjogok terjesztése mellett az egész világon. Felszólította a politikusokat és a nemzetközi közvéleményt, hogy nyújtsanak támogatást a diktatórikus országokban működő demokratikus ellenzéknek.

MTI - fidesz.hu