Félreértve

A múlt héten Washingtonban George W. Bush elnök három pontból álló napirendet vázolt fel a megbeszéléseknek. Először, az Egyesült Államok első ízben vállal kötelezettséget egy új klímaváltozási keret kifejlesztésére, közvetlenül a kiotói egyezmény lejárta után, 2012-ben. Egy éven belül összegyűjti a legnagyobb energiafelhasználókat, az üvegházhatást kiváltó gázok legnagyobb kibocsátóit, valamint az ipar képviselőit, hogy hosszú távú, globális célt tűzzenek ki az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentésére. Másodszor, az ENSZ klímaváltozási keretkonvenciójával együtt az Egyesült Államok közös tervet dolgoz ki, amely a fenntartható földfelhasználást, a hatékonyságot, a technológiát és a fejlődést hangsúlyozza, továbbá prioritást ad a tiszta energiával dolgozó befektetéseknek. Végül pedig az Egyesült Államok javasolja, hogy töröljék el a tiszta energiával dolgozó technológiák kereskedelmét sújtó vámokat és nem vám jellegű egyéb akadályokat, illetve azt szorgalmazza, hogy világméretűre terjesszük ki kutatás-fejlesztési politikánkat.

A klímaváltozás kérdésében gyakran félreértik az Egyesült Államokat. Ez különösen igaz itt, Európában, ahol a klímaváltozási politikánkkal kapcsolatos téves nézetek hozzájárultak a közvéleménynek az Egyesült Államokról formált negatív képéhez. Ez nagyon sajnálatos. Ha sikerült túllépnünk a szónoki fogásokon, hamar világossá válik, hogy kevés olyan dolog van, amelyben Amerika és Európa ennyire egyetért, ám ennyire kevéssé érti meg egymást.

Az Egyesült Államokat - és a Bush-adminisztrációt - komolyan foglalkoztatja a klímaváltozás problémája. Egyetértünk abban, hogy az emberi tevékenység hozzájárul a globális felmelegedéshez. Kötelezettséget vállalunk az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentésére, és rendkívüli befektetéseket eszközöltünk ennek érdekében. Multilaterális formában dolgozunk, és eredményeket érünk el. Az a tény, hogy az Egyesült Államok nem írta alá a kiotói jegyzőkönyvet, még nem teszi kevésbé igazzá a fenti állításokat.

Tiszta technológiák

Az Egyesült Államok elkötelezett a kibocsátás csökkentése mellett, még akkor is, ha nem tartozik a kiotói országok közé. Ahhoz, hogy csökkentsük a károsanyag-kibocsátást, új, tisztább technológiákat kell bevezetnünk és használatba vennünk. És ez az a terület, ahol az Egyesült Államok világelső. A kihívást nem az jelenti, hogy korlátozzuk a gazdaságainkat, hanem az, hogy fejlődésük során egyre tisztábbá tegyük őket.

Ennek érdekében jelentős befektetéseket eszközlünk tiszta technológiákba, és olyan politikát folytatunk, amelyekkel ezek költséghatékonyakká válnak. Bush elnök soha nem látott méretű pénzügyi támogatást biztosít a környezet számára. A klímával kapcsolatos tudományok, technológiák, megfigyelések, intézményi segítség és támogató programok számára 35 milliárd dollárt különített el. Ez óriási összeg és hatalmas kötelezettségvállalás, bárhogyan nézzük is. Bush elnök az unió helyzetéről januárban elmondott beszédében több fontos intézkedést kiemelt, amelyeket azért hoztak, hogy az éves szén-dioxid-kibocsátást tíz százalékkal - vagy mintegy 175 milliárd tonnával - csökkentsék 2017-re. Ez megfelel annak, mintha ma 26 millió autót visszahívnánk az utakról.

A tiszta és hatékony energia fontos kérdés Magyarországnak is. Ez év tavaszán ellátogattam a paksi atomerőműbe. Az erőmű Magyarország energiaszükségletének csaknem negyven százalékát biztosítja, miközben egyáltalán nem bocsát ki üvegházhatást előidéző gázokat. Világos, hogy a Paks által termelt tiszta energia Magyarország jövőbeni energiaképletének kulcseleme lesz.

Alternatív források

De csupán a nukleáris energia egyedül nem képes kielégíteni Magyarországnak a diverzifikált energiaellátásra vonatkozó igényét. Igen, Magyarország továbbra is támaszkodni fog a külföldről behozott olaj- és gázszállítmányokra, valamint a nukleáris energiára. Ám ezek mellett növekedni fog a bioüzemanyagok, a szél, a nap és egyéb alternatív energiaforrások jelentősége. Szintén kulcsfontosságú lesz az energiahatékonyság növelése. Az amerikai cégek az energiaképünket átalakító technológiai forradalom élvonalában vannak. Az amerikai nagykövetség keresi az együttműködés, illetve a kölcsönösen előnyös üzleti lehetőségek előmozdításának módjait. Szeptemberben például egy olyan amerikai kereskedelmi küldöttség tervez magyarországi utat, amelynek tagjai alternatív energiatechnológiák kidolgozásával foglalkozó cégek. Ez kiemelkedő alkalmat nyújt majd az amerikai-magyar kapcsolatok elmélyítésére ezen az egyre növekvő fontosságú területen.

Ha a környezet védelméről van szó, az Egyesült Államok és Magyarország egy oldalon áll. Jóllehet energiaszükségleteink és az azok biztosítását garantáló célszerű stratégiáink kettőnk eltérő körülményeinek megfelelően különbözhetnek, a klímaváltozással kapcsolatos közös érdekeink összekötnek minket a közös kihívásban. Büszke partnerei vagyunk Magyarországnak ebben a létfontosságú vállalkozásban.

April H. Foley, az Egyesült Államok magyarországi nagykövete
Magyar Hírlap


fidesz.hu