Ma Magyarországon szembeötlő az állami feladatok, a szervezeti keretek és a költségvetési források közötti összhang hiánya - áll a Közszféra és a gazdaság versenyképessége című tanulmányban. Az Állami Számvevőszék Fejlesztési és Módszertani Intézete és a Corvinus Egyetem Versenyképességi Kutatóközpontjának közös anyaga szerint elengedhetetlen az állami szerepvállalás újragondolása. Legalább középtávra meg kell határozni az állam által felvállalható feladatokat, az ingyenes vagy térítésköteles szolgáltatások körét.

Az éppen kormányon lévőknek nem pusztán a politikai preferenciákat kell figyelembe venniük, hanem a társadalom egyéb érdekeit, a szűk pártpolitikán kívül eső szempontokat is. Hazánkban a pártpolitika mind a közszférára, mind a társadalom más szegmenseire rátelepedett.

Sikeres közpolitikát csak valós szakmai alapokra lehet építeni - szögezték le annak kapcsán, hogy kiderült: a pártoknak nincs a céljaik közpolitikába foglalásához szükséges szaktudásuk. A rendszerváltás után valamennyi hatalomra kerülő politikai erő azt hangsúlyozta, hogy szükséges a politika és a közszféra szétválasztása, ám ez máig nem valósult meg, és gyakran megfelelő közigazgatási gyakorlattal nem rendelkező személyeket nevezek ki miniszternek. Szerintük a fiskális fegyelem lazasága szükségszerű következménye a koalíciós kormányzati berendezkedésnek.

Kovács Árpád, az Állami Számvevőszék elnöke hangsúlyozta: egy gazdaság, ország versenyképességét nemcsak a GDP-arányos mutatói tükrözik, hanem része ennek az oktatás, az egészségügy színvonala, valamint beletartozik egyebek között a rendőrség és az ügyészség is. Példaként említette a Volán társaságok privatizációját: a buszjáratoknál nem a profit a lényeg, hanem az, hogy a meglétük hozzájárul egy adott térség gazdasági fejlődéséhez. Kiemelte, hogy az nem reform, amelyik megvon valamit az emberektől, de helyette nem kínál semmit.

A tanulmány kitért arra is, hogy az egyre-másra újrainduló államháztartási reformkampányok eddig valóságos eredményt nemigen hoztak, és nálunk még ma is a finanszírozhatóság determinálja a feladatokat, nem pedig fordítva. Leszögezték: a reformmal az állam működésének hatékonyabbá tételét kell elérni.

A korrupcióval kapcsolatban rámutattak: időről időre felvetődött a gyanú, hogy a közérdeket egyes állami tisztségviselők, befolyásos pártemberek - engedve a csábításnak, a magánérdek kedvéért - megsértik. Ráadásul ezekben az ügyekben rendre elmaradt a felelősségre vonás. A mindenkor hatalmon lévő pártnak ugyanis nyilvánvalóan csak azoknak a korrupciós ügyleteknek a felszámolása áll érdekében, amelyek kizárólag politikai ellenfelei tekintélyét rombolják.

Hunyor Erna, Magyar Hírlap


fidesz.hu