Úgy vélte, a jelenlegi gazdaságpolitika sodródik, azt a pénzügyi, a költségvetési politikai uralja. Véleménye szerint ehelyett szemléletváltásra lenne szükség, amelyben az értékteremtés lenne a meghatározó, és nagyobb figyelmet kellene szentelni a termelőkapacitás bővítésére, az általános gazdasági környezet javítására. A kamara elnöke elmondta, a vállalkozások úgy látják, hogy nincs kialakított reformkoncepció, hiányzik a párbeszéd. A reformbarkácsolás irritálja a társadalmat.

A vállalkozások szerint konzerválja a jelenlegi állapotot, hogy a kormányzati szándék szerint 2011-2012-ig nem változtatnak az adórendszeren. A konvergenciaprogramban a GDP-arányos adóterhelés 2011-2012 között 1 százalékponttal csökken. A kamara szerint azonban, ha az adórendszer nem változik kedvezően, akkor a befektetők elidegenedhetnek. Ezért csökkenteni kellene a élőmunka magas terheit, az állami és önkormányzati kiadásokban strukturális változtatást kellene végrehajtani.

Parragh László utalt arra, hogy Magyarország Közép- és Kelet-Európában az utolsók között kullog a versenyképességben, ami - többi között - a magas élőmunka-ráfordításokra és az adminisztrációs terhekre vezethető vissza.

A kamara elnöke szerint a konvergenciaprogram és az európai uniós fejlesztési források felhasználását meghatározó Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) hatásai egyes esetekben ütköznek egymással, holott az uniós források alkalmasak lennének a konvergenciaprogram negatív hatásainak ellensúlyozására. Parragh László megismételte a kamara korábbi álláspontját, hogy az uniós források megfelelő felhasználása kitörési pontot jelentene a magyar gazdaság számára, a versenyképesség növelésére, a gazdaságfejlesztésre, a termelőkapacitások bővítésére a jelenleginél több uniós forrást kellene fordítani. Utalt arra is, hogy ezt a nézetet az Európai Unióban is képviselik.

A kamara elnöke elismeréssel szólt arról, hogy csökkent a költségvetés deficitje. Látható, hogy a közalkalmazotti létszám leépítése kismértékben megtörtént, kedvező folyamatok indultak be bizonyos területeken - például az energiaár-támogatásban, a gyógyszerkasszában - az állami szubvenciók átalakításában. Az elmúlt egy év gazdaságpolitikai folyamatainak legnagyobb érdeme, hogy sikerült elkerülni a pénzügyi összeomlást, ugyanakkor ennek ára a gazdasági növekedés feláldozása, és nem látszik a költségvetés kiadási szerkezete átalakításának hosszú távú koncepciója - jelentette ki.

A vállalkozók szerint nem látszik a forrása annak, hogy 2009-ben mitől indulna erőteljesebb növekedésnek a gazdaság. A 2008. évi költségvetésben ennek elősegítésére prioritásokat kell meghatározni, és forrásokat kell rendelni. Kérdésre válaszolva a kamara elnöke prioritásként említette a versenyképesség javítását, a hazai kis- és középvállalkozások fejlesztését, technológiai megújulásuk segítését, a termelékenység növelését.

MTI - fidesz.hu