fidesz.hu főoldal
Hírek
Interjú
Publicisztika
Európai Unió
Mondatok
Adóprésbe került a hazai gyógyszeripar
2007. június 7., 11:02
A vállalati szektor egészéhez képest a gyógyszeripari cégekkel mostohábban bánt a gazdaságpolitika. Ezen belül is a legnagyobb érvágást a Magyarországon gyártó társaságok szenvedik el - mondta a Magyar Hírlapnak adott interjúban Bogsch Erik, a Richter Gedeon Nyrt. vezérigazgatója. A helyzet szerinte annyira súlyos, hogy még az orosz piac is kiszámíthatóbb és stabilabb a hazainál. A menedzser leginkább azt fájlalja, hogy a külföldi cégekkel szemben a magyar gyártók versenyhátrányba kerültek. Magyar Hírlap interjú.

- Hosszú idő után többlettel zárt az Egészségbiztosítási Alap. Az év végére tartható lesz az egészségkassza?

- Majd elválik, de a rendszerben időzített bomba van. Július 1-jén új közgyógyigazolványok lépnek érvénybe, ezek alapján bármilyen gyógyszer felírható lesz. Érthetetlen, hogy egyik oldalon hatalmas megszorítások lépnek érvénybe, egy másikon viszont tekintélyes lyukat nyitnak meg a rendszerben. Több mint egy éve hangoztatjuk, hogy pontosítani kellene a változtatások feltételeit, de eddig nem hallgattak ránk.

- A megszorító intézkedések, az árfolyampolitika és a gyógyszergazdasági törvény megrengeti a szektor cégeit, a Richternek a hazai piacon húsz százalék körüli bevételkiesést okoz. Milyen terveik vannak ennek ellensúlyozására?

- Magyarországi szinten tízmilliárd forinttal kevesebbet fogunk beruházásra fordítani. Növelhetjük az exportpiaci bevételeket, de 35 millió dollár pluszforgalmat kellene külföldön lebonyolítani, hogy a tavalyi szinthez képest ne romoljanak az eredmények.

- A hazai forgalom élénkítése érdekében elképzelhető egy az áprilisihoz hasonló árcsökkentés?

- Kisebb árcsökkentés lehet, jelentősebb bejelentéseket nem tartok valószínűnek.

- A vállalat abban a "jó" helyzetben van, hogy forgalmának kevesebb mint egyötödét bonyolítja le hazai pályán, a bevételek huszonöt százaléka Oroszországból jön. Ott is változott azonban a közgyógylista, s így a gyógyszertámogatásból származó bevételük tízmillió dollárról ötszázezerre csökkent. Mekkora érvágás ez a cégnek?

- Az orosz piac a jelenlegi helyzetben a magyarral ellentétben kiszámítható és növekvő. Az oroszországi úgynevezett DLO-programban szereplő gyógyszerek listájának változása negatívan érintett bennünket, de az ágazat szereplőit nagyjából egyformán terhelte meg. Oroszországban a 218 millió dolláros bevételünkből mindössze negyvenmilliót tesz ki a támogatott gyógyszerek forgalma. A szabadpiaci versenyben részt vevő készítmények terén szépen bővülnek az eladások.

- Mindezek alapján tehát Orosz-országgal ellentétben nálunk  kivé-telezés van: vannak kevésbé falhoz nyomottak és jobban megszorongatottak. Mi az, ami a magyar gyártókat külföldi versenytársaikhoz képest előnytelenebb helyzetbe hozza?

- Azok a cégek, amelyek nem itt állítják elő a termékeket, igen kedvező helyzetbe kerültek az utóbbi időben a forint mintegy tízszázalékos felértékelődésével. Az árfolyamnyereségből ugyanis ki tudják gazdálkodni a tizenkét százalékos különadó befizetését. Meggyőződésem, hogy a magas kamat is árt a gazdaságnak, nemcsak az exportáló cégeknek, hanem a teljes iparnak. A normál kereskedelmi gyakorlatban a stabil szállítókat és a hozzáadott értéket teremtő gazdasági szereplőket mindig előnyben részesítik. Nálunk épp az ellenkezőjét tapasztaljuk, miközben a többi cég saját országában megkapja a neki járó hátszelet. Pedig ismerünk jól működő megoldásokat, miként lehet a hazai gyártókat piackonform módon támogatni.

- Mondana egy példát, milyen hátszélre gondol?

- A Richter árbevételének csaknem tizenkét százalékát költi kutatás-fejlesztésre. Sokkal könnyebben vennénk a megszorító intézkedések akadályait, ha az itthon elköltött összeget valamilyen pályázat vagy beruházási támogatás formájában visszaigényelhetnénk. Elvégre az állammal közös érdek, hogy az itteni munkahelyek megmaradjanak.

- A megszorító intézkedések terhét mindenkinek viselnie kell. Miért lenne kivételezett a gyógyszeripar?

- Félreértés ne essék, mi nem a tehervállalás alól szeretnénk felmentést kapni, csak igazságtalannak tartjuk, hogy a gyógyszeriparra a többi ágazathoz képest nagyobb csapást mért a gazdaságpolitika. Ez a szektor - a minden vállalatot érintő terhek mellett, mint például a szolidaritási adó - a támogatott gyógyszerek után fizetendő tizenkét százalékos különadót, a gyógyszerkasszahiány miatti befizetést és az ötmillió forintos orvoslátogatói díjat többletteherként kapta.

- Mi lesz mindennek a következménye?

- Fennáll a veszélye annak, hogy a magyarországi gyártótevékenység fokozatosan leépül. Egyébként egész Európában érzékelhető, hogy a gyártók Keletre helyezik át termelőkapacitásaikat, de a mostani gazdaságpolitikai helyzet felgyorsíthatja ezt a folyamatot. A romániai gyárunk profilja nagyon különbözik az itteni tevékenységtől, így sokkal valószínűbb, hogy "nagyobbat lépünk" Keletre, ahol a költségmegtakarítás is sokkal jelentősebb. Különböző projektek indítását tervezzük Indiában, ahol feleakkora befektetéssel sokkal eredményesebben tudunk fejleszteni. A Távol-Keleten egyre több megfelelően képzett szakembert lehet találni, miközben itthon az elvonások miatt gyors ütemben romlik az oktatás színvonala.

- Milyen következményekkel járhatnak még a módosítások? Van realitása annak, hogy bizonyos készítményekből hiány alakuljon ki?

- Világszerte jellemző, hogy egy hatóanyag alapú készítményt mindössze három-négy cég forgalmaz egy piacon, ez a konszolidáció nálunk is meg fog történni. Beláthatatlan következményei lennének, ha a Magyarországon gyártó cégek ebben a versenyben alulmaradnának, a forint jelentős gyengülése mellett ugyanis az importkészítmények eltűnhetnek.

- Hogyan csapódhatnak le mindezek az ügy főszereplőin, a fogyasztókon?

- A betegek kiadásai is jelentősen emelkedtek, egyes esetekben mintegy ötven százalékkal. A betegterhek növekedésével előfordulhat, hogy az érintettek a drágább gyógyszereken fognak spórolni. Oda kellene figyelni arra, hogy ne a gyógyulásuk szempontjából fontosabb készítményeket hagyják el.

- Mire vezethetők vissza az ön szerint kissé átgondolatlan döntések? Hozzá nem értésről van szó, vagy valami ismeretlen érdekérvényesítő erő hatásáról?

- Nem mondanám, hogy a hozzá nem értés a probléma. Az amúgy is túlterhelt közigazgatás ilyen sok feladattal egyszerre nem küzdhet meg eredményesen. Még akkor sem, ha a legjobb szándékkal dolgoznak az illetékesek. De ilyenkor kellene a cégek és a szakma tapasztalatait figyelembe venni. Erre várunk.

- Bíznak a kormányzattal való párbeszéd sikerességében?

- Változatlanul hiszünk a párbeszédben, de elvárjuk, szülessenek valódi kompromisszumok. A monológ és a dialógus között óriási a különbség. A kormányzatnak is az egyértelmű szabályozás lenne az érdeke, mert kevesebb visszásságra és a jogértelmezési vitára nyújt alkalmat.

- Ha most az egészségügyi miniszter ülne itt a tárgyalóban, milyen módosítást kérne tőle elsőként?

- A betegellátás biztonságossá tételét, áttekinthetőséget, kiszámíthatóságot és stabilitást kértünk első perctől fogva. Mi egyébként minden törvényhez és rendelethez kidolgozott javaslatokat nyújtottuk be.

Nagy Vajda Zsuzsa, Magyar Hírlap


fidesz.hu