Csikai Miklós, a Magyar Agrárkamara elnöke az MTI-nek elmondta: a köztestület a választások előtt és után is megfogalmazta elvárásait a követendő agrárpolitikával kapcsolatban. A növénytermesztés és az állattenyésztés egyensúlyának helyreállítását, az ökológiai adottságok kihasználását; továbbá az okszerű, a mezőgazdaságot segítő vízgazdálkodás megteremtését, a gát és víztározó-rendszerek karbantartását és további építését; valamint a megújuló energiaforrások termelésének mezőgazdaságra alapozott szegmensének fejlesztését szorgalmazták. E három terület fejlesztésében egyetértés van a köztestület és az agrárkormányzat között. A fejlesztési célokkal Gyurcsány Ferenc miniszterelnök is egyetért, amit meg is erősített néhány hete a Magyar Agrárkamara legutóbbi közgyűlésén - tette hozzá a kamara elnöke.

Csikai Miklós szerint vállalható az a magyar agrárdiplomáciai tevékenység, amit a magyar agrárkormányzat a magyar mezőgazdaság érdekében az Európai Unióban az utóbbi egy évben kifejtett. Jó döntésnek minősítette, hogy a rendelkezésre álló uniós források 47 százalékát az ágazat fejlesztésére, modernizálására fordítják.

A köztestületi vezető kijelentette ugyanakkor azt is, hogy a földkérdés körül kialakult, és még meglévő tisztázatlan kérdéseket mielőbb tisztázni kell, főként a tulajdonjogi kérdésekre kell érdemi válaszokat találni és adni. Emellett rendezni kell a gazdálkodók élő vizek vízkészletéhez való méltányos hozzájutását. Ez utóbbi főként a mindenki számára érzékelhető éghajlat-változási viszonyok tükrében fontos Csikai Miklós szerint.

Csikai Miklós úgy fogalmazott - egyetértve Gráf József agrárminiszterrel -, hogy a lehető legtávolabb kell tartani az agráriumtól az aktuálpolitikát.

Budai Gyula, a Magosz szövetségi igazgatója sommásan az elszalasztott lehetőségek és a természeti katasztrófák évének mondta az eltelt 12 hónapot. Szerinte elmaradtak azok a kormányzati intézkedések, amelyek nyomán a gazdálkodók tényleges segítséget kaphattak volna gondjaik megoldásához.

A Magosz vezető tisztségviselője azt is megfogalmazta, hogy az eltelt egy évben a magyar agrárgazdaság nem használta ki az unió által kínált lehetőségeket. Ennek oka Budai Gyula szerint egyértelműen a közép- és hosszú távú agrárstratégia hiánya.

A Magosznál úgy vélik a mezőgazdaságban az ad hoc jellegű kormányzati intézkedések dominálnak, "tűzoltás folyik", az események után kullog az adminisztráció. Erre példaként említette az uniós cukorreformot, amelynek nyomán bezárták a Kabai Cukorgyárat, illetve a kukoricaintervenció ügyét, amely végül is megszűnik az unióban.

Budai Gyula szerint az állattenyésztés és a növénytermesztés egyensúlyának megteremtéséről is csak az elvek szintjén esik szó, amit az is bizonyít, hogy az állattenyésztési ágazatok, például a sertés-, vagy a tejágazat még mindig nem indult tényleges növekedésnek.

A Magosz szövetségi igazgatója elismerte, hogy az elmúlt évben a gazdálkodóknak a gazdasági eredmények tekintetében nemigen volt okuk panaszra. Szerinte azonban mindez elsősorban a kedvező időjárásnak, és így a kedvező gazdálkodási viszonyoknak köszönhető. Utalva az aszályra és az április végi, május eleji fagyokra Budai Gyula az elmúlt egy évet a katasztrófák évének is nevezte. Aláhúzta: a gazdálkodók érdemi segítséget nem kaptak a kárenyhítésben. Megemlítette, az érdemi segítség volna, ha az agrárkormányzat a múlt évi 25 milliárd forintos támogatáselvonást most az agrárkárenyhítési alapba helyezné.

Budai Gyula szorgalmazta azt is, hogy a látszat-érdekegyeztetést érdemi párbeszéd váltsa fel az agrárkormányzat és az érdekképviseletek között.

MTI - fidesz.hu