A miniszterelnököt sem sajnáljuk, pedig ő igazán szánalmas figura. "Sem megállni, sem lassítani nem kívánok és nem fogok" - mondta a túlmozgásos kormányfő az Egyéves a kormány című nagygyűlésen. Tudjuk, Gyurcsány a nyilvánosságnak szánt beszédeiben mindig elégedett önmagával, pártjával és kormányával, s az ország tévedhetetlenül jó irányba halad. A reformokat beindították, például versenyt teremtettek a gyógyszergyártók között, így olcsóbbak lettek a gyógyszerek. (Ez biztosan így van, csak a patikában kell többet fizetni értük.) "Megtettük és megcsináltuk!" - ujjongott a miniszterelnök, akit mély vágy hajt, hogy eltaláljon azokhoz a szívekhez, akik hisznek egy jobb és igazabb Magyarországban. Már csak apostolok és hírvivők sokaságára van szükség, hogy Gyurcsány evangéliuma eljusson valamennyi magyarhoz, mintha nem lenne anélkül is elég bajuk. Szóval a miniszterelnök a rá jellemző szerénységgel apostolokra és angyalokra (angyal=hírnök) bízná Klára asszonyon letesztelt agyrémeit. Lehet, hogy magára gondolt, amikor az állította: a zsidókhoz is eljött a Messiás? Azért arra kíváncsiak lennénk, hogy vajon Szilvásy György vagy Bajnai Gordon az apostoli kollégiumhoz tartozik-e, netán az angyalok seregéhez?
Nem érdektelen, hogy minő bölcsességet kellene az apostolok és hírvivők (angyalok) sokaságának eljuttatniuk valamennyi magyarhoz. Mostanában az a legfontosabb kormányzati üzenet, hogy 2010-ben beköszönt a Kánaán, de már 2009-ben is lényegesen jobb lesz az élet, mint napjainkban. Gyurcsány olyan országot szeretne, ahol 2010-ben visszatekintve a történtekre a lakosság egybehangzó kórusa zengedezné, hogy igaza volt a Ferinek. Tudja ő, hogy most nagyon nehéz (lásd: Kiss Péternél fentebb), de hamarosan nyugodtabb vizekre fogunk érni. Miként az ingyenes napilapban oly plasztikusan kifejtette: "Daruk sokasága fog kinőni a földből, és látni fogják, hogy volt értelme az áldozatnak."
Mi, akik nem vagyunk sem apostolok, sem angyalok, sem egyéb, természetfölötti képességekkel megáldott lények, de még kormányzati jósdát sem üzemeltetünk, abban tökéletesen bizonyosak vagyunk, hogy 2009-től, ha kihúzzák addig, úgy tesznek majd, mintha a reformok áldásai érezhetők lennének. Mindegy lesz, hogy áll a gazdaság, mekkorára dagad a hiány, meddig emelkedik az államadósság, hamarosan újra kezdődik az osztogatás, újra lendületben lesz az ország, újra minket irigyel majd a Nyugat. Törvényt hoznak a bér- és nyugdíjemelésről, adócsökkentésről, a még igazságosabb közteherviselésről. Ugye, mennyi mindent köszönhetünk a reformoknak? - halljuk majd nap mint nap, miközben ádáz megszállottsággal sulykolják, hogy gazdagabb, szabadabb, boldogabb az ország népe, mint a reformok előtt volt. S lesznek majd olyanok, akik ismét bedőlnek a lapos, gyermetegen átlátszó, de pofátlan és gátlástalan hazudozásnak. De szerencsére még Gyurcsány apostolai és hírvivői sem tudnak mindenkit meghülyíteni.
Ugró Miklós, Magyar Nemzet
fidesz.hu