A nevezetes ónodi országgyűlést 1707. május 1-jén II. Rákóczi Ferenc hívta össze a község határában lévő mezőre. A Habsburg-uralomból való szabadulás reményében zajló Rákóczi-szabadságharc alatt összehívott gyűlés fő programpontjai között szerepelt a közteherviselés kimondása, valamint a Habsburg-ház trónfosztása, melyre az esemény mindenki által ismert mondata is utal: "Eb ura fakó, József császár nem királyunk!" A detronizáció elhárította az elvi akadályokat a magyar-francia szövetség elől, ami a szabadságharc sikerével kecsegtetett.

A záróünnepségre díszvendégek is érkeztek, köztük Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke, Világosi Gábor alelnök, Ódor Ferenc, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés elnöke, Kovács János főjegyző, Bacsó János, Ónod polgármestere, valamint Sedenszki Imre alpolgármester.

Ökumenikus szertartással vette kezdetét a rendezvény, a négy történelmi egyház püspökének szolgálatával.

Csomós Józsefnek, a magyarországi református egyház Tiszán inneni egyházkerülete püspökének igehirdetése után Keresztes Szilárd hajdúdorogi görög katolikus megyés püspök, Fabiny Tamás evangélikus püspök és Mándi Zoltán katolikus érseki helynök igeolvasása következett. Gyükér László operaénekes előadása után Szili Katalin házelnök mondta el ünnepi beszédét, melyben a történelmünk meghatározó alapköveként említett ónodi országgyűlés programjából a Deák Ferenc korát százötven évvel megelőző közteherviselés jelentőségét emelte ki. Utalt a korabeli, belső kiegyezésre képes társadalomra, a közmegegyezésben rejlő erőre, valamint II. Rákóczi Ferenc kijelentésére ("A magam személye elé helyezem a közügyet"), melyet ránk maradt elvi leckeként tolmácsolt. A beszédet követően a házelnök és az alelnök átadta a díszvendégeknek, az egyházi vezetőknek, valamint a Lorántffy egyesületnek az eredeti ónodi artikulusoknak a parlament könyvtára által készített fakszimiléit. Szili Katalint követően Ódor Ferenc, a megyei közgyűlés elnöke méltatta az ünnepet.

Szikszai Anita, Magyar Hírlap


fidesz.hu