Ez utóbbi párt vezetője, Yves Leterme egyértelműen a miniszterelnöki poszt első számú esélyesévé vált, különösen, hogy immár 33 éve mindig flamand politikus áll Belgium élén - de a kormányalakítási tárgyalások bonyolultak lesznek, s heteket, sőt akár hónapokat is igénybe vehetnek.

Az ország lakosságának 60 százalékát tömörítő, s így mind politikai, mind gazdasági szempontból meghatározó erejű régióban, Flandriában a VRT tévécsatorna a szavazatok 30 százalékának megszámlálása alapján vasárnap este olyan előrejelzést adott ki, hogy a CDÚV 32,4 százalékra számíthat, szemben a 4 évvel ezelőtti 25,8 százalékos eredményével. Az eddig a szövetségi kormány vezető erejét jelentő s a miniszterelnököt adó flamand liberálisok (VLD) csak 18,2 százalékot kapnak, ami 6 százalékos csökkenés a 2003-as eredményhez képest. Még ennél is nagyobb meglepetés az eddig szintén kormánykoalíciós párt flamand szocialisták (SPA) gyenge szereplése: az előrejelzés szerint csak 17,4 százalékra (más adatok szerint még ennél is kevesebbre) számíthatnak, szemben a négy évvel ezelőtti 23,5 százalékos eredménnyel. Úgy tűnik, mintha ők fizették volna meg az árát annak, hogy vallon testvérpártjuk, az ottani szocialista párt (PS) az elmúlt hónapokban több korrupciós botrányba keveredett...

A PS ugyanis - bár a botrányok miatt 5,4 százalékot vesztett, s az első eredmények szerint csak 31 százalékra számíthat - fej-fej melletti küzdelmet vív nagy riválisával, a vallon liberálisokkal, hogy ezután is a franciául beszélő országrész, Vallónia első számú pártja maradjon. (Belgiumban a pártok nem országosan, hanem csak saját régiójukban működnek, azaz mindegyik irányzatnak - szocialisták, liberálisok, kereszténydemokraták, zöldek, szélsőjobb - külön-külön pártja van Vallóniában és Flandriában.)

Az eddig szintén a szövetségi kormánykoalícióhoz tartozó vallon liberális párt (MR) ugyanis a szavazatszámlálás eddigi állása szerint hasonló százalékarányra számíthat, ami némi erősödés lenne a 4 évvel ezelőtti 28,4 százalékhoz képest. Ugyanakkor jelentősen növelte befolyását a vallon kereszténydemokrata párt (a Flandriában győztes erő "testvérpártja", a CDH), amely 19,2 százalékra számíthat. Különösen nagy szavazatnövekedést mutat a vallon zöldek, az Écolo 10 százalék körüli eredménye: úgy tűnik, hasznot hozott számára, hogy az elmúlt hónapokban világszerte, s így Belgiumban is sok szó esett környezetvédelmi kérdésekről, például a klímaváltozás ügyéről. Mind a CDH, mind az Écolo eddig ellenzékben volt a szövetségi parlamentben.

Belgium harmadik, legkisebb országrészében, a döntő részben francia ajkúak lakta, egymilliós Brüsszelben az MR az első eredmények szerint megőrizte első helyét, 27,2 százalékot érve el, s mögötte - 2003-hoz hasonlóan - ismét csak a PS lett a második, 25 százalékkal. (Mindkét adat csökkenés a 4 évvel ezelőttihez képest.) Előretört viszont - akárcsak Vallóniában - a 14 százalékra várható CDH, és az itt is 10 százalékot szerző Écolo.

Flandriában az országrész második legnagyobb erejének számító szélsőjobboldali Vlaams Belang megőrizte ezt a helyezését, de az első eredmények alapján nem tudta jelentősen növelni befolyását, s 20 százalékra számíthat. Ugyanakkor meghaladta az ötszázalékos szintet egy jobboldali populista formáció, Jean-Marie Dedecker szenátor listája, amely most indult először országos választáson.

MTI - fidesz.hu