A becslések szerint a szavazatok 45,6 százalékával Nicolas Sarkozy államfő pártja, a kormányzó jobbközép Népi Mozgalom Uniója (UMP) és az Új Centrum nevű formáció együttesen a 577 képviselői helyből 383-501-et szerezhet meg a második fordulóban.

Az előző nemzetgyűlésben az UMP-nek 359, a szocialistáknak pedig 149 képviselője volt.

A baloldal (szocialisták, kommunisták és a zöldek) a szavazatok 36,4 százalékát, a centrista Francois Bayrou Demokrata Mozgalma (MoDem) pedig 7,4 százalékát szerezte meg. A baloldal 60-170, míg a MoDem 1-4 képviselői helyre számíthat.

A szélsőjobboldal 4,6 százalékkal várhatóan egyetlen képviselői helyhez sem juthat, hasonlóan a 3,3 százalékot elért radikális baloldali pártokhoz.

A parlament alsóháza, a nemzetgyűlés 577 képviselőjét választják meg 7639 jelölt közül a franciák: a szavazásra jogosultak csak jelöltekre szavaznak, pártlisták nincsenek. Azokban a választókörzetekben, ahol egyik jelölt sem szerezte meg a szavazatok több mint felét, június 17-én második fordulót rendeznek, ahová minden jelölt bejut, aki több mint 12,5 százalékos eredményt ér el az első fordulóban.

A parlamenti választásokon a távolmaradás hagyományosan jelentősebb Franciaországban az elnökválasztáshoz képest, de az 1958 óta tartó V. köztársaság történetében még soha ennyien nem maradtak távol a francia nemzetgyűlési választások első fordulójában. A becslések szerint a választásra jogosult valamivel több mint 44,5 millió francia állampolgár 61 százaléka adta le szavazatát vasárnap este 8 óráig.

Az első forduló előtt valamennyi közvélemény-kutatóintézet az UMP színének megfelelően "kék hullámot", azaz elsöprő jobboldali győzelmet jelzett előre. Az első elemzői értékelések a május 6-án a szavazatok 53 százalékával államfővé választott Nicolas Sarkozy új személyes győzelmeként értékelik a törvényhozási választások első fordulójának eredményét.

Amennyiben a tendencia nem fordul meg, a június 17-i második fordulót követően a köztársasági elnök a törvényhozás jobboldali abszolút többségével szabad kezet kap a már bejelentett reformok végrehajtásához. Ehhez az 577 képviselői helyből legalább 400-ra lennek szüksége.

A Szocialista Párton (PS) és az UMP-n kívül várhatóan egyetlen párt képviselőinek száma sem haladja majd meg az önálló frakcióalakításhoz szükséges húsz főt, ami a francia politikai élet bipolarizációjának megerősödését fogja jelenteni. Az elnökválasztás első fordulójában a szavazatok 18,57 százalékával harmadik helyen végzett centrista Francois Bayrou önálló mozgalma elemzők szerint marginalizálódni fog.

Az államfőhöz hasonlóan öt évre megválasztott nemzetgyűlés június 26-án fogja - rendkívüli nyári üléssel - megkezdeni munkáját.

MTI - fidesz.hu