Az eredmények megerősítik, amit már az első előrejelzések is sugalltak: a választások nagy győztese Yves Leterme flamand miniszterelnök pártja, a flamand kereszténydemokrata párt (CDÚV), amely most az N-VA nevű kis nacionalista párttal szövetségben indult. A két erő összesen 30 mandátumhoz jutott a 150 tagú képviselőházban. (A legutóbbi, 2003-as parlamenti választás nyomán a CDÚV-nek 21, az NVA-nak 1 mandátuma volt, azaz most 8-cal növelték képviselőik számát.)

Az eddigi szövetségi kormány két flamand pártja közül a szocialisták (SP.A-Spirit) mandátumainak száma 23-ról 14-re csökkent, az eddigi kormányfőt adó liberálisoknak (Open VLD) pedig a 4 évvel ezelőtti 25 helyett ezentúl 18 mandátumuk lesz. Csökkent a szélsőjobboldali párt, az ellenzékben lévő Flamand Érdek (Vlaams Belang) mandátumainak száma is, igaz, csak egy képviselői hellyel: ők 18 helyett 17 képviselővel rendelkeznek majd. A flamand környezetvédők pártja, a GROEN 4 év szünet után visszakerült a képviselőházba (most 4 mandátuma lesz), s nagy meglepetésre a flamand populista szenátor, Jean-Marie Dedecker fémjelezte lista (Lijst Dedecker) is rögtön 5 képviselői helyet szerzett, pedig most indult először parlamenti választásokon.

A másik nagy belgiumi népcsoport, a franciául beszélők (frankofónok) pártjai 62 képviselői helyen osztozhattak. Itt a választás nagy vesztese a szocialista párt (PS), amely 25 helyett 20 képviselői helyet tudhat magáénak. A szövetségi kormány másik eddigi frankofón tagjának, a vallon liberális pártnak (MR) 23 képviselője lesz az alsóházban, ami azt jelenti, hogy flamand testvérpártjával együtt 41 képviselőt adnak a 150 tagú alsóházban. Mivel pedig a flamand kereszténydemokraták "testvérpártja", a vallon keresztényszocialista párt, a CDH csak 10 helyet kapott (ez is 2 mandátumos növekedés a 2003-as eredményhez képest), s ezzel az ő együttes eredményük 40 fő, mindez azt jelenti, hogy az ország legjelentősebb politikai irányzatát továbbra is a liberálisok jelentik. Ez sokat számíthat a kormányalakítási tárgyalásoknál. A frankofón pártok közül az igazi nyertesek a környezetvédők (Écolo), akik megduplázták eddigi mandátumaik számát, s 8 képviselőt küldhetnek a törvényhozásba. Ezen kívül lesz még egy képviselője a vallon szélsőjobbnak, a Nemzeti Frontnak (FN): ez ugyanannyi, mint 4 évvel ezelőtt.

Vasárnap nem csak a képviselőházat választották újra a belgák: szavaztak a szenátus 40 tagjáról is. (A képviselőháznál kisebb hatalommal rendelkező felsőháznak 74 tagja van: a szavazáson kijelölt 40 személy mellett további 10 embert a megválasztott szenátorok kooptálnak soraikba, 21 szenátort pedig a Belgiumot alkotó nyelvi közösségek, azaz a flamandok, a vallonok és a német ajkúak fognak delegálni. Hivatalból a szenátus tagja az uralkodó három gyereke.) A szenátus megválasztásának rendszere nagyon bonyolult, ezért itt még nincs végleges adat, de az előrejelzések szerint a CDÚV/N-VA szövetség a 71 megválasztott és kooptált tag közül 14-et ad majd, ami öt mandátumos nyereség a 2003-as helyzethez képest. Az MR-nek 11 szenátora lesz (ez megegyezik a korábbi adattal), az Open VLD-nek 9 (hárommal kevesebb, mint 2003-ban), a PS-nek 8 (két fős csökkenés) és a Vlaams Belangnak is 8 (ez ugyanannyi, mint eddig.) A flamand szocialisták 7 szenátorra
számíthatnak (öt fős csökkenés), a CDH és az Écolo pedig egyaránt 5-5-re (ez az első esetében 1, a második esetében 3 mandátumos növekedés 2003-hoz képest). A Dedecker-listának és a vallon szélsőjobbnak, az FN-nek 1-1 szenátusi helye lesz, további két mandátum sorsa pedig még bizonytalan.

MTI - fidesz.hu