Hogyan jellemezné egyetlen mondatban a második Gyurcsány-kormány első évét?

Rossz év volt minden szempontból. A kormányzati politika szempontjából, a parlamenti politizálás szempontjából és az ország történelme szempontjából is.

A makrogazdasági mutatók tanúsága szerint viszont eredményes volt az első év.

Mihez képest? Gyurcsány Ferenc és az általa vezetett kormány nem egy éves. Beszélhetünk ötéves szocialista-szabaddemokrata kormányzásról, meg egy ezer napos Gyurcsány Ferenc-miniszterelnökségről. A két Gyurcsány-kormány közötti különbségtétel művi választóvonal, hiszen valójában semmi nem változott az első Gyurcsány-kormányhoz, de a Medgyessy-kormányhoz képest sem - és nem csupán a három kabinet közötti személyi átfedésekre gondolok.

A konkrét lépések mögött meghúzódó filozófia is ugyanaz, ugyanaz a tehetségtelenség érvényesül a mostani kormányzati politikában is, mint 2002 óta folyamatosan.

Az elmúlt egy évben azért kényszerpályán mozgott a kormány, nem valószínű, hogy jókedvükből választották a megszorítások politikáját.

De kinek köszönhető a kényszerpálya? Az első Gyurcsány-kormány gazdaságpolitikája juttatta oda az országot, hogy a második Gyurcsány-kormánynak ilyen gazdaságpolitikát kelljen folytatnia. A kettő feltételezi egymást. Gyurcsány Ferenc gazdaságpolitikája egy szükséghelyzetben végrehajtott lépéssorozat.

Ön szerint lesz második születésnapja a kormánynak?

Erről a Kormányzati Tanácsadó Jósdát kellene megkérdezni. A mi álláspontunk mindig is az volt, hogy kormánykoalíció addig van, amíg az Országgyűlésben többséget alkotnak a koalíciós pártok.

Orbán Viktor nem erre célozgatott, amikor a Fidesz népszavazási kezdeményezéséről beszélt, meg arról, hogy a népszavazás sikere esetén belátható közelségbe kerülhet az előrehozott választás.

Önmagában mindenből következhet előrehozott választás. Nem lehet előre megjósolni, mi történik. Fél évvel ezelőtt nem jósoltuk volna meg, hogy miután a Miniszterelnöki Hivatal sajtóirodája kiad egy közleményt arról, hogy semmilyen változást nem terveznek a kormányban, hat héten belül három miniszter távozik. A népszavazás eredménye kötelező erejű, és a kormány több politikusa is úgy nyilatkozott, hogy magukra nézve kötelezőnek ismerik el az eredményt. Vagyis ha olyan eredmény születik, akkor a népszavazás eredményét átvezetik a magyar jogrendbe. Hogy utána mi történik, majd meglátjuk.

Ezt értjük, ha a választók úgy döntenek, akkor nem lesz vizitdíj. De miből gondolják, hogy ha nincs vizitdíj, akkor Gyurcsány-kormány sincs többé?

A kormány legitimációjával már most alapvető problémák vannak. Itt fontos különbséget kell tenni a jogi és a politikai legitimáció között. Miközben persze szabad választások révén választották meg a jelenlegi kormánykoalíciót és a parlamenti többség birtokában jogilag legitimen működik, azért a politikai legitimáció csorbul. A vizitdíj és a tandíj, amely a mostani kormányzati politika legmarkánsabb eredménye, nem hogy nem szerepelt a választási programban, de minket hazugsággal vádoltak, amikor azt mondtuk, hogy szerintünk be akarják vezetni.

De ebből hogyan következik az, hogy a kormánynak megszűnt volna az ún. politikai legitimitása?

Azt mondtam, hogy a politikai legitimációval komoly problémák vannak, hiszen a kormánypártok valamilyen program alapján kaptak mandátumot a kormányzásra. Az előfordulhat, hogy a kormányzó pártok választási programja és a kormányprogram nem teljesen fedi egymást, hogy a kormány nem mindent tud megvalósítani abból, amit a benne részt vevő pártok ígértek.

De hogyha egy kormány pontosan az ellenkezőjét teszi annak, mint amit a nagyobbik kormányzó párt a választási kampányban ígért, az bizony felveti a kérdést, hogy becsapták a választókat, akik nem erre a politikára adtak felhatalmazást, és ha a kormánypártok az igazságot mondták volna azzal kapcsolatban, amit tenni akarnak, akkor nem nyerték volna meg a választást. Ilyen értelemben a politikai legitimáció igenis problémás.

Hazudozás-technikai szempontból mennyire tartja vízválasztónak az őszödi beszédet?

A beszéd nyilvánosságra kerülése szerintem elsősorban a baloldalon okozott olyan érzelmi csuszamlást, amelynek következtében itt korszakhatárról, fordulópontról beszélhetünk. Ha összehasonlítjuk az egy évvel ezelőtti, a választási kampányban elhangzott kijelentéseket, az ország helyzetére vonatkozó üzeneteket, akkor a Fidesz politikusai, és azok a választópolgárok, akik a Fideszre szavaztak, azok úgy gondolták akkor is, hogy Gyurcsány Ferenc nem valós dolgokat állít az ország helyzetéről.

Mi azt mondtuk, hogy egy válság küszöbén vagyunk, és radikális változásokra, gazdaságpolitikai fordulatra van szükség, hogy ne jusson válságba az ország.

Miféle gazdaságpolitikai fordulatról beszél? A Fidesz 14. havi nyugdíjat, 10 százalékos tb-járulék csökkentést és más jóléti intézkedéseket ígért, ez volt a kampányuk lényege.

Nem, nem ez volt. Azt mondtuk, meg kell valósítani a teljes foglalkoztatottságot, a vállalkozásokat levegőhöz kell juttatni, a gazdasági növekedést fel kell pörgetni, mert ha ezek megtörténnek, akkor a ciklus végére akár azt is elérhetjük, hogy plusz egyhavi nyugdíjjal többet tudunk adni a nyugdíjasoknak.

Hadd emlékeztessek arra, hogy ugyanebben az időben Gyurcsány Ferenc azt mondta, hogy a költségvetés köszöni szépen, jól van, semmilyen radikális beavatkozásra nincsen szükség, a Fidesz pedig hazudik, amikor azt mondja, hogy az ország a válság szélén táncol és radikális fordulatra lenne szükség. Azt is mondta, soha nem látott reformok időszaka jön el. Speciel ebben igaza lett; soha nem láttuk azokat a reformokat, amelyeket beígért.

Tehát önöknek nem jelentett újdonságot az őszödi beszéd?

Annyiban újdonságot jelentett, hogy Gyurcsány Ferencnek, illetve ennek a politikai kurzusnak a cinizmusára fényt derített. Azt azért nem gondoltuk, hogy tényleg abban hisznek, hogy minden eszköz megengedett egyetlen cél elérésére: Orbán Viktor ne kerüljön hatalomra. Ha kell, éveken keresztül lehet hazudni és eltitkolni adatokat, de kormányzati politikát erre alapozni, hát hogy is mondjam, legalábbis kifogásolható dolog. Az egyetlen cél, amely szentesít minden eszközt, az az, hogy ne a Fidesz nyerje meg a választást. Ennek az őszödi beszéd egyértelmű bizonyítékát adja.

Az őszödi beszéd a jelek szerint nem csupán a baloldali szavazótábort, hanem a Fideszt is sokkolta - nyilvánosságra kerülése óta legalábbis az ön által vezetett frakció ütemesen távozik az Országgyűlés ülésterméből, amikor a miniszterelnök emelkedik szólásra. A beszélgetés elején említette, hogy a parlamenti munka szempontjából sem volt túl jó az elmúlt esztendő. Azért a kivonulásaikkal ebből önök is kivették a részüket. Megérte?

Önmagában a kivonulásunknak semmilyen hatása nincs a törvényhozási munkára, hiszen kizárólag a miniszterelnök előre bejelentett felszólalásai idején távozunk a teremből, ráadásul az a képviselő, aki a frakció álláspontját képviseli - ez általában én vagyok - benn marad. Tudnék mondani elfogadott kétharmados törvényeket, eredményes ötpárti tárgyalásokat, amelyek zavartalanul folynak tovább.

Végig részt vettünk az SZDSZ által kezdeményezett ötpárti tárgyalás-sorozaton, de volt olyan sorozat is, amelyet mi kezdeményeztünk, de az MSZP és az SZDSZ sajnos nem jött el rá. Ezeken mi is részt veszünk, egy kikötésünk van - Gyurcsány Ferenccel nem tárgyalunk. Azok után, hogy többek között az őszödi beszéd rávilágított arra, hogy Gyurcsány Ferenc nem tartja az igazmondást egy politikus elengedhetetlen kellékének, milyen alapon bíznánk abban, hogy a vele folytatott tárgyalások bármire is vezetnek?

Attól, hogy Gyurcsány Ferencet nem tekinti partnernek, a Fidesz konstruktívnak tartja saját ellenzéki szerepét?

Hogyne. Szép számmal születtek törvények kétharmados támogatással, az európai uniós együttműködéssel kapcsolatos törvények, amelyek kétharmados többséget igényeltek, kivétel nélkül átmentek. Az természetes, hogy egy-egy cikluson belül is változékony ellenzék és kormánypárt viszonya. Az elmúlt egy évben is volt olyan időszak, amikor távolabb voltunk egymástól a kormánypártokkal, és voltak időszakok, amikor tárgyalókészebb volt a hangulat az Országgyűlésben. Azt hiszem, most is egy ilyen periódust élünk.

Abban az esetben, ha az MSZP netán hallgat Orbán Viktorra, aki szerint a szocialista pártnak is érdeke az előrehozott választás...

Ezt nem Orbán Viktor, hanem Stumpf István mondta.

...meg Orbán is, méghozzá a Magyar Nemzetnek adott interjújában.

...akkor bocsánat.

...Tehát ha lesz előrehozott választás, amely a jelen állás szerint fölényes Fidesz-győzelmet hozna, milyen szerepet szán magának egy leendő jobboldali kormányban?

Erre a kérdésre egy politikus nem válaszol.

És arra a kérdésre válaszol-e egy politikus, hogy - miután tavaly egy évre vállalta a Fidesz-frakció vezetését -, megjött-e a kedve ahhoz, hogy újrainduljon a frakcióvezetői tisztségért?

Június 18-i ülésünkön lesz a tisztújítás. Több képviselőtársammal beszéltem már erről, és eddig pozitív visszajelzéseket kaptam a munkámról, úgyhogy valószínűleg vállalom a frakcióvezetést a következő időszakra is, de a formális döntés még hátra van.

Milyen volt az első frakcióvezetői év?

Sűrű.

Milyen volt üres padsorokkal a háta mögött a miniszterelnökkel vitatkozni?

Ez is egy munka, része a képviselői feladataimnak. Nyilván voltak jobb és rosszabb pillanatok. Fontos és jó döntésnek tartom, hogy Gyurcsány Ferenccel szemben minden egyes alkalommal élünk a kivonulás eszközével.

De mi értelme van ennek?

Megmutatjuk, hogy nem értünk egyet azzal a kormányzati politikával, illetve annak erkölcsi alapjaival, amelyet Gyurcsány Ferenc az őszödi beszédben megosztott a szocialista frakcióval, de amelyet - Debreczeni József róla szóló könyve tanúsága szerint - már a 2001-2002-es választási kampányban is magáénak érzett.

Amikor tavaly a Fidesz-frakció vezetőt keresett magának, elég sok név előkerült, mire önre esett a választás. Az akkori hírek szerint volt olyan jelölt, aki azzal hárította el Orbán Viktor felkérését, hogy nem kívánja a jelentős részben kicserélődött frakciót vezetni, konkrétan Mikola Istvánt és Wittner Máriát gombnyomogatásra tanítani. Milyen érzés volt egy éven át Mikola és Wittner főnökének lenni?

Én nagyon sokat köszönhetek ennek a frakciónak. Nem tudom, a korábban megkeresett képviselőtársaim mivel indokolták húzódozásukat. Engem meglepett a frakcióvezetővé történt felkérés...

Ezt komolyan mondja?

Soha nem készültem frakcióvezetőnek. Én akkor kezdtem az országgyűlési képviselői pályafutásomat, és - az 1990-94-es Országgyűlést leszámítva - korábban nemigen volt szokás, hogy egy újonnan megválasztott képviselő mandátuma első napján a legnagyobb ellenzéki párt frakcióvezetője legyen.

De ez a frakció Mikola Istvánnal és Wittner Máriával együtt nagyon sokat segített nekem, és azt hiszem, a frakció munkájának komoly szerepe van abban, hogy a Fidesz ma olyan népszerűségi mutatókkal büszkélkedhet, amilyenekkel, miközben a frakció egységes és képviselőink kiválóan dolgoznak. Ez elsősorban nekik köszönhető, és távolról sem csupán a frakcióvezető érdeme.

Eddig nem volt példa arra, hogy egy ciklus közben sorra kerülő frakcióvezető-választást egy képviselőcsoport összekössön az adott párt által jelölt parlamenti alelnökök újraválasztásával. Tudja, miért érezte fontosnak ezt most Orbán Viktor, hogy a frakció újra szavazzon a fideszes parlamenti alelnökökről?

Ezt nyilván tőle kellene megkérdezni. Mindenesetre nem csupán Orbán Viktor tartja fontosnak a teljes körű tisztújítást.

Tehát a felvetésnek a világon semmi köze Áder János személyéhez?

Annyiban van köze, hogy Áder János az Országgyűlés egyik, a Fidesz-frakcióban ülő alelnöke, Lezsák Sándor pedig a másik.

A 2006-os választás előtt részt vett a Fidesz választási programjának kidolgozásában. Most hogy áll a Fidesz választási programjának kidolgozása? Készülnek ezzel egy esetleges előre hozott választásra?

A májusi kongresszusra elkészült egy vitairat, amely a négy témát érintő Jövőnk című vitasorozat tapasztalatait foglalta össze. Ez a leendő választási program előszobája. A nyáron várjuk a Fidesz-szervezetek és a választók visszajelzéseit, és az ősszel kezdődik a programírás. Azt tartom reálisnak, hogy november-december körülre elkészülhetünk egy választási programmal.

Van-e olyan kormánytag, akinek a teljesítményével elégedett?

Nem hiszem, hogy bármely miniszter, akit most megdicsérnék, sokáig maradna a Gyurcsány-kormányban, úgyhogy inkább nem nehezíteném egyikük sorsát sem.

De azért van olyan miniszter, akinek elégedett a munkájával?

Nem egy szinten teljesítenek a miniszterek. Vannak köztük olyanok, akik számomra elfogadható színvonalon teljesítenek. Ez nem biztos, hogy szakmai teljesítményüket minősíti, lehet, hogy csupán habitus-béli rokonságot mutat.

Lát-e kitörési pontot az ellenzék és a kormány közötti viszonyban, vagy Gyurcsány Ferenc személye, amíg világ a világ, gátja lesz a párbeszédnek?

Mindkét kérdésre igen a válasz. Látok kitörési pontot. Ez az a pont, amikor Gyurcsány Ferenc lemond. Gyurcsány továbbra is gátja lesz az érdemi párbeszédnek az általa meghirdetett elvek miatt, miután nyilvánosan vállalta, hogy a kormányzati politika lényege szerinte az ellenzék folyamatos támadás alatt tartása. Ugyanakkor a jövőben is hozzá fogunk járulni kétharmados törvények elfogadásához, ahogy eddig is tettük.

Hírszerző - fidesz.hu