Az EU jövőjéről szóló, a nemzeti parlamentek képviselőinek részvételével rendezett konferencián - amelyen magyar részről is több törvényhozó vett részt - José Manuel Barroso EU-bizottsági elnök, illetve a soros német EU-elnökség képviseletében felszólaló Frank Walter Steinmeier külügyminiszter szavaiból egyértelműnek tűnt, hogy ez a kérés főleg a britekre és a lengyelekre vonatkozik. Barroso a The International Herald Tribune című, angol nyelvű lapnak (IHT) adott keddi interjújában ki is mondta: ha Lengyelország szolidaritásra kéri EU-partnereit Oroszországgal folytatott vitájában, akkor tudnia kell, hogy a szolidaritás kétirányú dolog. Keddi brüsszeli felszólalásában pedig azt hangsúlyozta: nagyon negatív hatása lenne az EU egységes piacára, a tagok közötti szolidaritásra és a gazdasági kohézióra, ha a jövő heti brüsszeli uniós csúcson nem sikerülne egyezségre jutni a franciák és hollandok által 2005-ben elutasított EU-alkotmány új szerződéssel való felváltásáról.

Jaroslaw Kaczynski lengyel miniszterelnök hétfőn egy varsói sajtóértekezleten azzal fenyegetőzött, hogy országa vétózni fog a brüsszeli csúcson, ha az EU szavazási rendszerének tervezett reformját nem módosítják a lengyelek kérésének megfelelően. Mintegy erre reagálva Hans-Gert Pöttering, az Európai Parlament elnöke már hétfőn jelezte, hogy Lengyelország ezzel a vétóval egész Európát válságba taszítaná, s saját magának ártana a legjobban, hiszen neki is szüksége van szolidaritásra.

A brüsszeli konferencián a német külügyminiszter a varsói fenyegetések ellenére viszonylag optimistán nyilatkozott az alkotmány ügyében folytatott tárgyalásokról, mondván: már látja a fényt az alagút végén. Barroso szerint a tagállamok között teret nyer a gondolat, hogy az EU-alkotmányt egy egyszerűsített szerződéssel váltsák fel. Ugyanakkor hangsúlyozta: bármilyen új szöveg szülessen is, annak elő kell mozdítania az EU döntéshozatali rendszerének és nemzetközi szerepvállalásának hatékonyabbá tételét.

Steinmeier szavaiból úgy tűnt, hogy a német EU-elnökség kész néhány engedményre (így például az országos parlamentek esetleg bővített jogkört kaphatnak a nemzeti hatáskörbe "beavatkozó" EU-törvénytervezetek visszaküldésére, illetve a közös európai szimbólumok - himnusz, zászló - kimaradhatnak az új szerződésből). Ugyanakkor mind ő, mind Barroso hangsúlyozta: a tagállamok részéről erős akarat látszik arra, hogy az EU kapjon az eddiginél nagyobb fellépési lehetőséget az energiabiztonság és a klímaváltozás elleni harc terén.

Steinmeier és Barroso is kiállt amellett, hogy az EU alapjogi chartája - amely az eredeti alkotmányváltozat szerves része volt - kötelező érvényű dokumentum maradjon. Ezt a chartát mindenekelőtt a britek ellenzik, mint ahogy London amiatt is aggódik, hogy a hatékonyabb döntéshozatali rendszerre való átállás (azaz a minősített döntéshozatal újabb területekre való kiterjesztése) miatt egyes igazságügyi és belügyi kérdésekben megszűnne a vétójoga. Barroso erre reagálva az IHT-nak adott interjújában most első ízben vetette fel: a britek dönthetnek úgy, hogy kimaradnak a szorosabb rendőri és igazságügyi együttműködésből.

MTI - fidesz.hu